Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

A készülődés évei

gat bástyafokát. De egy hét alatt megírtam, bevittem Németh Antalnak. Már másnap telefonált, menjünk be együtt Tormay Cecile-hez. Az lelke­sedett érte. Éppen erre van szükségünk, mondta. Október elején történt, de a cikket még betették a novemberi számba". Több mint félévszázados újságírói, szerkesztői és írói tapasztalat birtokában Boldizsár Iván szin­te elképedve írja: „Megáll az eszem, valahányszor azt kell tapasztalnom, hogy manapság két hónap a havi folyóiratok átfutási, átcammogási ideje. Ha ötven évvel ezelőtt a nyomdák két hét alatt elő tudtak állítani egy folyóiratot, miért tart ma négyszer annyi ideig?" 2 3 Az eredményekben gazdag Napkelet-korszak mindazonáltal Né­meth életében az út- vagy helykeresés időszaka. Ezekben az években Né­meth tollából számos színháztörténeti, esztétikai, pszichológiai tanulmány jelent meg. Megvalósítja egyik életcélját: megírja a monográfiáját a ma­gyar drámaköltői géniusz három halhatatlan alkotásából kettőnek, Ma­dách Az ember tragédiájának és Katona Bánk bánjának, színpadi pályafu­tásukat nyomon követve. Az ember tragédiája elsősorban színháztörténeti kompendiumként kerül Németh tudományos müveinek jegyzékére, a Bánk bán már kiteljesedettebb, mert ebben a magyar színjátszás stílusának fej­lődésrajzával is foglalkozik. Az 1935-ben megjelent Bánk bán-monográfia bevezetőjében ígéri, hogy feldolgozza „a harmadik legjelentékenyebb ma­gyar dráma, a Csongor és Tünde életrajzát is, és akkor e színpadtörténeti monográfia-trilógia tanulságaiként vonom le a további következtetéseket a magyar színházi köztudat állandó alakulásaira, változásaira nézve az elmúlt száz esztendőben". 2 4 A színháztudós Németh programja már csak abból a szempont­ból is figyelmet érdemel, hogy a Csongor és Tünde elővételével valójában visszaállítja a Paulay által kialakított értékrendet. Nagy elődje, Hevesi, a Csongort elhagyja a magyar dráma-hármasból, a Csongor helyébe Teleki László Kegyencét állítja. (A Kegyencet Németh is műsorra tűzi 1941-ben, Galamb Sándor átdolgozásában.) Mindazonáltal a Csongor önálló kötet­ben nem jelent meg. Némethnek a „Csongor és Tünde" című tanulmánya megjelent a Nemzeti Színház egyik műsorfüzetében. 2 5 Németh a hazai színháztudomány alapmüveinek számító monográfiái 2 6 mellett nem fe­ledkezik meg a magyar színházművészetet Európához kötő szálakról sem. 1932-ben, Goethe halálának századik évfordulóján, a Budapesti Szemle 1932 augusztusi és szeptemberi számában megjelenik a Goethe Faustja a színpadon című tanulmánya. A tanulmány lényegében Németh müncheni előadását (Goethe und die moderne Bühne) tartalmazza. A német nyelvű tanulmány hét Goethe-dráma rendezői és díszlettervezői elképzelését tar­talmazza. Ennek a német nyelvű Goethe-füzetnek teljes szövegét átvette a VArmante című olasz színházi lap, 0. Maselli fordításában. 2 7 Ugyancsak a Budapesti Szemlében jelenik meg művészetpszichológia] tanulmánya: A tudattalan felfedezésének alkotás-lélektani jelentősége. Ebben Németh — a Leibnitztől Nietzschéig tartó tudománytörténeti folyamatot is felvázol­48

Next

/
Oldalképek
Tartalom