Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
A készülődés évei
1893-ban — az Orsz. M. Kir. Zene- és Színművészeti Akadémia szétválása után — a drámai színészképző főigazgatója Paulay Ede lesz. Székely György kiemeli Paulay döntő szerepét a hivatásos színészképzésben. így összegezi a kiváló színházi ember pedagógiai eredményeit: „Nyugodtan mondhatjuk (••.)' hogy a Tanoda alapításának pillanatától kezdve, s éppen ennek döntő alakuló-fejlődő éveiben Paulay jelentős, ha nem inkább döntő szerepet játszott a hazai hivatásos színészképzésben". 7 Paulay után lényegében véve rendezők nélküli korszak következik, s ennek megfelelően a Nemzeti Színház művészi színvonala látványosan és gyorsan hanyatlik. A megerősödő magánszínházak elhódítják közönségét. A színészi hivatás is züllik. Pukánszkyné idézi a korszak egyik neves színészének, Újházi Edének mondását: „Sebaj, gyerekek, tizenegy órára minden gyalázatnak vége lesz". 8 A „gyalázatnak" az irodalmár Ambrus Zoltán sem tud véget vetni. A színvonal további hanyatlása Hevesi Sándor kinevezésével végre megáll. Most következik be az a színháztörténeti fordulat, hogy a színészből lett rendezőt háttérbe szorítja az elméletileg is felkészült, képzett szakember. Klebelsberg bízik Hevesiben, aki elődeihez képest nagyban emeli a Nemzeti színvonalát és tekintélyét. A Nemzeti Színház történetének legelmélyiiltebb kutatója, Pukánszkyné szerint azonban Hevesinél „hiába keressük a szálakat, melyek magyar előzőihez fűzik. Színészetelméleti könyvében Paulay neve elő sem fordul. Egressyé is csak egyszer ... ". 9 E maliciózus megjegyzés után, könyvének egy másik fejezetében Pukánszkyné elismeri, hogy Hevesi esetében „az európaiság szerencsésen esett egybe a nemzetivel, s a modernség a hagyományőrzéssel". 1 0 A kultuszkormányzat számára is egyre nyilvánvalóbb, hogy a Színművészeti Akadémia is reformra szorul, s az igazgató, Tóth Imre váratlan halála után, 1928-ban egy éves megbízatással dr. Sebestyén Károlyt állítja az Akadémia élére. Sebestyén Károly rövid időre szóló megbízatása nyilvánvalóan összefügg Klebelsberg intenciójával: meg kell kezdeni a rendezőnevelést a Színművészeti Akadémia keretei között. A rendezői szeminárium tervének kidolgozására Sebestyén egy évet kap. Sebestyén Károlyról Németh számos vonatkozásban elismeréssel ír. Kiemeli műveltségét (melyet ugyan tan árosán száraznak nevez), de hibáiról sem feledkezik meg. Első helyen említi századvégi szkepticizmusát, amivel minden új jelenséget szemlél. (Ez azért is érdekes, mert Sebestyén fia, Georges Sebastien karmester, a harmincas évek második felében a Moszkvai Rádió főzeneigazga.tója. Fiáról és moszkvai színházi élményeiről Sebestyén Károly a Theater der Welt 1938-i számában számol be. 1 1) Sebestyénnek affinitása volt Heltai és Szép Ernő költészete iránt, de kevésbé fogadta el — állapítja meg leverten Németh — Adyt és Babitsot. Számára színházi embernek csak Hevesi Sándor számított, akihez rokoni 43
