Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
„Aki úszni akar ebben az álló tóban"
gazdagító Színészeti lexikon szerkesztését és a benne közzétett szócikkek megírását. Némethet még mint a szegedi Városi Színház főrendezőjét s mint szakírót kéri fel Schöpílin Aladár, a Magyar színművészeti lexikon főszerkesztője, hogy a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiájába szócikkeket írjon. Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézet kiadásában 1930-ban vagy '31-ben kiadott mü Erődj Jenő negyedszázados fáradhatatlan gyűjtőmunkájának eredményéből alakult ki, s a teljessé tétel érdekében a szerkesztőbizottság a magyar szellemi életet reprezentáló még százharmincnyolc személytől kért írásokat a négy vaskos kötethez. Az előszót — az ügy jelentőségét világosan felismerő — Klebelsberg Kunó gróf írja. Adva van tehát egy lexikon, amely a közel 150 éves magyar színjátszás történetét az azzal összefüggő minden művészi, irodalmi, személyi és technikai kérdéssel együtt mutatja be. Klebelsberg előszavában hangsúlyozza, hogy ezzel a mü nemcsak a magyar színművészetnek tesz szolgálatot, de a magyar művelődéstörténet számára is hézagpótló értéket képvisel. Németh mindezek ismeretében kezd hozzá 1929-ben (!) saját lexikonjának megszerkesztéséhez. Egy Vilmos császár úti (ma Bajcsy-Zsilinszky út) könyvkereskedő, bizonyos Győző Andor vállalja a kiadói felelősséget, s belső szerkesztőnek Juhász Vilmos újságíró-müvelődéstörténészt alkalmazza. Németh a tőle megszokott lendülettel indítja el a munkát. Jóval kevesebb szakembert kér fel a szócikkek megírásához, mint Schöpflinék. A magyar közreműködők száma mindössze 41, viszont — hogy a „színjátszás, színpadmüvészét, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások" teljes panorámáját megadja — 17 külföldi szakembert is bevon az előkészületekbe. A szerkesztői munka egyik részét Berlinben végzi el, majd Szegedről irányítja a munkálatokat. Húsz levél őrzi 2 3 (egy részük dátum nélkül) Juhász Vilmos és Németh együttműködésének szakaszról szakaszra előrehaladó mozzanatait. Természetesen Németh időnként Budapestre utazik, hogy innen irányítsa a szerkesztői és nyomdai munkát. Az eredmény valóban lenyűgöző — a kétkötetes Színészeti lexikon már 1930-ban megjelenik a könyvesboltok kirakataiban. Igaza van Székely Györgynek, amikor e sorok íróját arra inti, hogy ezt a lexikont mint enciklopédiát kell megemh'tenie. Való igaz, hogy még mielőtt Némethnek módjában lett volna bármiféle pedagógiai munkásságot végezni, vagy éppen intézményes keretet teremteni a saját színházművész-nevelő céljai számára, éppen ezt a világviszonylatban is egyedülálló, mint Székely mondja: „lexikonnak" álcázott, abszolút korszerű és világszínvonalú enciklopédiát adta a magyar színházi világ kezébe. 2 4 Úgyszólván a Színészeti lexikonnal egyidőben készül el Németh disszertációja is: A színjátszás esztétikájának vázlata. Ezt a tanulmányt a hatvan évvel későbbi újbóli megjelentetésekor Koltai Tamás „a ma30
