Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
„Aki úszni akar ebben az álló tóban"
Klebelsberg a második ember a Bethlen-kormányban, művelődéskoncepcióját nem lehet félresöpörni. De ilyen szándéka senkinek nincs is. Az egész akkori vezetés belátja, hogy az anyagi-szellemi bénultságba taszított nemzetnek reálisan kell számolnia az Ady megjövendölte nemzethalállal. Magyarországot a prófétai pesszimizmussal nem vádolható Bethlen István is életképtelennek tartja. Klebelsberg kiútkereső tevékenységét általában két szakaszra osztják. Az elsőben a magas kultúrára fekteti a hangsúlyt. 1925-ben kezdődik a második szakasz, amikor a magyar gazdaság már olyan fokon, amilyenen, de stabilizálódik. Ebben a népoktatást és a népművelést fejleszti. Célját eléri: a magyar iskolázás a legkitűnőbb lesz egész Európában. Érdemes rövid kitérővel éppen ezen a helyen foglalkozni egy olyan, Klebelsberg ellen hangoztatott váddal, amit máig bélyegként visel Németh Antal is. E vád szerint, amit a korszak számos kiválósága hangoztatott (Herczeg Ferenctől Szabó Dezsőig), Klebelsberg németül ír, és németül gondolkodik. Most, hogy a fagyos korszak elmúlt, találunk erre más, autentikusabb magyarázatot is. Egy nemrég elhangzott rádióadásban Németh G. Béla foglalkozott egyebek között ezzel a váddal is. „Mi az, hogy magyar gondolkodás, német gondolkodás?! A jó, logikus, tiszta gondolkodás, fogalmi gondolkodás igen nagy előnye volt Klebelsbergnek, akár a német filozófiából örökölte, akár máshonnan, vagy egyszerűen józan eszénél fogva, hogy elemzett. Nem kijelentett, nem ráolvasott, nem sugallatok alapján beszélt, hanem elemzés alapján. A tudomány legalapvetőbb eszközét, a pontos pragmatikus összevetést, elemzést igyekezett alkalmazni. De az ún. kultúrfölény gondolata - amelyet ne nevezzünk neonacionalizmusnak, mert az ő esete sem neo- sem nacionalizmus nem volt — egy némileg romantikusan értett, vagy talán túlzóan értett nemzeti gondolat volt. Úgy vélte, hogy nem a határokat kell visszaállítani, soha nem beszélt a régi Magyarországról, a mindent vagy semmit követeléséről, bár kétségtelenül — mint mindenki, akár ma is — igazságtalannak tartotta Trianont; és remélte, hogy — a ma is hangoztatott közép-európai gondolat értelmében — aki előbbre van, az valamiféle vezető szerepet kaphat ebben a térségben. Nem politikai, hanem kulturális vezető szerepre gondolt, valamiféle kulturális verseny első helyére." 1 5 Ebben az elképzelt kulturális versenyben a fiatal Németh 1921ben jó helyzetből indul. Ebben az évben felveszik a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemre. Az egyetem csak a következő évben kapja vissza az alapító Pázmány Péter nevét, indexében ekkor már nincs áthúzva Pázmány Péter neve. Egyébként 1923-ig dr. Siegescu nevű dékán láttamozza leckekönyvét, s ez év őszétől találkozunk először dr. Kuzsinszky Bálint dékán nevével. Az ifjú Németh gimnáziumi bizonyítványai korán kialakult világnézetről tanúskodnak. Legszembetűnőbb, hogy a XIX. század második felében megerősödő szektilarizmus, a vallási ortoc[oxiát racionalizmussal 25
