Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

Függelék - Az ember tragédiája 1944~es új rendezői terve (Németh Antal előadássorozata a rendezőképző akadémián)

közti részt nyílt színváltozások töltik ki. A szcenikai elemek így lesznek egyenértékűek a színészi játékkal. Első szín: A mennyekben. Paulay megoldásában felhö-prospektek szerepeltek. Három angyal jelent meg külön-külön. A szcenikai megoldás erös Fausí-hatást mutatott. (Részletesen Németh Antal: Az ember tragédiája a színpadon című kötetben. Bp. 1933., a 15. oldaltól. S. E.) 1937-ben a kozmikus jelenségeket vetítéssel próbáltam megoldani. Az új rendezésben — mondjuk leegyszerűsítve így: — az egyházatyák felfogását követem, mely szerint az angyali seregek hierarchikus rendben élnek. Ennek megvalósítása a színpadon a következő módon történik: az angyalok karának legalsó csoportját a háttérre vetítjük, majd a különböző csoportok fokozatosan jönnek lefelé. (Két-három angyalsereg.) Amikor az Úr hangja szólal meg, mindig erős fénysugár szántja végig az egész képet. Az Úr hangjának fényességét külön vetítjük, s amikor megszólal, már csak a három Főangyalt látjuk. Nyolc diapozitívet alkalmazunk, ezeket más-más módon választjuk el egymástól. Az első angyalsereg még csak a távolban mutatkozik, s amikor haladunk előre a jelenetben, s a többi angyal is megjelenik, a kép egyre közeledik. A kép lebegő hatását szabálytalan görbületü üvegelőtétekkel érzékeltetjük. A vetítőgépben sínen csúsztatjuk ezt a képsorozatot, mégpedig egy átalakított óramű segítségével. Ezzel másodpercnyi pontosságot érhetünk el. Az angyalok megszólalását fénnyel jelezzük, majd a szöveg elhangzása után elhalványítjuk őket a háttérben. A süllyedő és vetített díszlet együttes mozgásánál fényt vetítünk a színészre is, miáltal a színész is része lesz a vetítésnek, s beleolvad a képbe. Ezzel a megoldással elsősorban a Fausí-hatást akarjuk elkerülni. (Csillagos háttér előtt az angyalok mint lobogó fáklyák égnek külön-külön.) ' / Nagy probléma Lucifer megjelenése, megjelenítése. Általában úgy vélekednek róla, hogy ő a negyedik angyal, aki Krisztust megtagadva válik drámaivá. Szerintem nem ez a lényeg. (Németh ezt követően vázlatosan foglalkozik Lucifer kitaszítottságának filozófiai és irodalomtörténeti hátterével. — S. E.) Madách nem Lucifer kitaszítottságát akarja bemutatni. Lucifer és az Úr konfliktusa már a darab cselekménye előtt megtörtént; Lucifer már az indulásnál ördögi lény. Ám ez nem zárja ki, hogy ne égi lényként legyen jelen. 0 valójában démon, aki az Égben más színű köntöst visel, tehát nem a színen változik át hófehér lényből ördöglelküvé. Ez a felfogás nem egyezik a korábbi haláltánc-megoldásokkal. (Tizennegyedik szín.) Lucifer ezúttal nem a Fényhozó, hanem a démon, aki azért száll le a Földre, hogy kishitüvé tegye az embert. Ebből következik, hogy Lucifert nem lehet statikusan ábrázolni. Hangsúlyozni kell természetfelettiségét: megnyújtott alakú lebegő démon. Kocsiszínpad alkalmazásával megoldhatjuk, hogy valósággal ússzon a levegőben, alatta és felette a Mindenség képe. Az Úr és Lucifer párbeszédénél fénnyel emeljük ki a szereplőket. Ezzel vezetjük a közönség figyelmét. A három angyal — ellentétben a 190