Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
„Hiszek a színház halhatatlanságában"
Tudtam az évek óta tervezett Aiszkhülosz-életrajzról, néhány szép részletet olvastam is belőle: Aiszkhülosz búcsúzik Athéntől, az aranykortól, a színháztól... Kérdésem erre irányult: Megírod-e most a könyvet, hogy ott jártál? Nemet intett. „A halottak elfelejtettek minket, mi elfeledtük őket." 5 1 Volt bennem némi lehangoltság e találkozás után. Végleg feladtad a harcot? Csak most, két évtizeddel később, kortársadnak és barátodnak, Cs. Szabó Lászlónak a könyvét lapozgatva értettem meg, hogy akkor öncsaló védekezésből intézted Elektra-Lavinia-Bajor Gizi mondatát. JEGYZETEK 1 Kodály Zoltán: Elméletek, vallomások, zeneélet. Bp. 1989. 246. 2 Tasnádi Nagy András államtitkárt a Népbíróság ítélete alapján mint háborús bűnöst 1946-ban kivégezték. 3 OSzKK. N. A. F. 4270. 4 Magyar asszonyok lexikonja. Összeállította: Bozzay Margit. Bp. 1931. 5 OSzKK. N. A. F. 5666. A levél dátuma: 1940. április 8. 6 A Németh Antal által használt kifejezés történelmi hátteréről részletes tájékoztatást nyújt Lőw Lipót főrabbi az 1874-ben megjelent Magyarországi zsidók története című művében. Ebben beszámol egy pesti közösségi vallási gyűlésről, amelyen az 1868ban a Magyarországot fenyegető galíciai barbárság veszélyéről beszéltek, amennyiben a reformbarát és asszimiláns zsidók nem kerekednek felül ortodox ellenlábasaikon. A kérdéskörrel és az említett könyvvel Walter Pietsch foglalkozik A zsidók bevándorlása Galíciából című tanulmányában: Valóság, 1988. 11. sz. 46-59. (Nem tartozik a főtémához, de e sorok írója meghatározónak tartja minden szellemi iránytűnek tekinthető személy megítélésénél, hogy az illető eleget tett-e a huszadik századi barbarizmusokkal szembenálló európai humanizmus hagyományainak. Ehhez egy tanúvallomásból vett részletet idézek, mely a Németh Antal tevékenységét vizsgáló XIV. sz. igazoló bizottság előtt hangzott el. A tanú Léderer Ede mérnök: „Pestre kerültünk egy sárgacsillagos házba, sok emberrel összezsúfolva. A Bazilikával szemben, tehát a város közepén állt a ház, nagy sárga csillaggal a kapuján. A nyilasok mindenütt grasszáltak a fényképezőgépekkel, hogy a Harc című szennylapnak bizonyos képanyagot szolgáltassanak, és egyes személyeket kompromittálhassanak. Ott is megjelent Németh Antal dr., bátran, kéretlenül, és pénztámogatásban is részesített, mert tudvalevőleg a zsidók élelmiszerjegyeire csak igen kevés élelmiszert szolgáltattak ki( ... )" A tanúvallomás további részében Léderer Ede elmondta, hogy Németh dr. kijárta gróf Ambrózynál, a kabinetiroda főnökénél a kormányzói mentesítést és lakást keresett nekik. — A hasonló tartalmú tanúvallomásokat áttekintve azért döntöttem Léderer Ede vallomása mellett, mert a színhely (a Bazilikával szemben lévő sárgacsillagos ház) a tragikus szituációkban olyan gazdag magyar történelemnek akár egyik szimbóluma is lehetne. 7 Koltai Tamás: Major Tamás. Bp., 1986. 14. 8 Koltai: i. m. 62. 9 Dr. Réthi Sári: A szabadtéri színház építészeti fejlődése. 1948. (Kézirat.) 1 0 Fényes Márta e sorok írójának felesége 1947-1955 között. 1 1 Dr. Cservény Judit: A Shakespeare-dráma díszletének története. 1947. (Kézirat.) 177
