Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
Miniatűr Weimar az Andrássy úton — 1944-ben
helyszínen dönt: Debrecenbe megy, az ideiglenes kormány székvárosába, „Orosz nyelven beszélő emberre biztosan szükségük lesz". Ezzel a döntéssel végleg eljegyzi magát a vidéki színjátszással. Lendvay (aki e sorok írásakor a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója) jelentős szereplője lesz az elmúlt fél évszázad színháztörténetének. E hosszú évtizedek alatt háromszor próbálkozik Budapesttel. De még befolyásos apósa, Békés István író kedvéért sem engedik egy évnél hosszabb ideig dolgozni a József Attila Színházban. Egy évadnál rövidebb időt tölt el az Irodalmi Színpadon, majd idő előtt nyugdíjazzák. Harmadik budapesti „menedékhelyén", a Művészeti Hetek és Szabadtéri Színpadok Városmajori Színpadánál mindössze egyetlen szovjet vígjáték rendezésére kap lehetőséget. Reaktiválását a szakma hangadói elítélik, de a tények — a kecskeméti Katona József Színház kimentése abból a példátlan helyzetből, melyet a korábbi direkció színházvesztő müsorpolitikája teremtett, s a város közönségének visszahódítása — mindenképpen őt igazolják. Munkájának egyik legszebb, de mindenképpen legértékesebb elismerését Németh Lászlótól kapta, aki több írásában méltatta tevékenységét. Vannak hibái, a barátság jogán ezt kimondhatom, de a mérleg másik serpenyőjébe oda kell tennünk, hogy a színházat mindig mindennél fontosabbnak tartotta, hogy mindent megtett a. színi pálya lesüllyedésének megakadályozására, mégha sokszor Boguslawski-féle módszerekkel is. Lendvayt tulajdonságai alapján talán leginkább a Beöthy Lászlóban megtestesült színházvezetői típushoz sorolhatjuk. Lendvay Ferenc a Kecskeméti Katona József Színház éléről megy nyugdíjba. 45 éves színházi pályafutását a hazai színikritika nem összegezi. Viszont nem feledkezik meg róla az egyik jelentékeny pozsonyi újságíró: Tarics Péter. Kct színháza van a csehszlovákiai magyarságnak című írásában 1 6 Lendvay érdemének tudja, liogy az 1952. október l-jén megalakult Magyar Területi Színház viszonylag gyorsan jutott túl az amatőrség színvonalán. „Magyarországról a színházi világ élvonalába tartozó, határtalan ambícióval, páratlan szakmai tudással és tehetséggel megáldott Lendvay Ferenc (...) vállalkozott arra, hogy a [komáromi] társulatot a hivatás magaslatára vezesse." Tarics Péter mindvégig „tanár-rendezőnek" nevezi Lendvayt. A Simplon kávéházban megjelenők különböző utakat választanak. Nekem is döntenem kell, (Németh tudtával) felkeresem Hont Ferencet, aki nyomban felkínálja a második évfolyamba lépés lehetőségét. Végül baráti nyomásra megmaradok a Pázmány egyetem mellett. Hogy miért döntöttem így, arra rövidesen kitérek. Gulyás Sándor barátunk viszont elfogadja Hont ajánlatát, ma.jd a rendezői diploma megszerzése után vidékre szerződik. A Szegedi Nemzeti Színház rendezője 1953-ig. 1956-ban elhagyja az országot, és az NSZK-ban telepedik le. A Pázmány egyetem melletti döntésemben Thicnemann-Tass Tivadar professzor terve játszik közre. Thienenia.iln 1915 őszén megveti a 116
