Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

Orsz. M. Kir. Színházvezető- és Rendezőképző Akadémia, 1944.

reped. (Emlékeztetőül: Németh 1941-es oktatási tervezetében hangsúlyo­san szerepel, hogy a színházépület teljes ismeretét meg kell követelni a növendéktől.) Tolnay az Operaház színpadtechnikáját jóval részleteseb­ben ismerteti, bevezetésül elmondja, hogy 1884-ben még nem engedték meg a dalszínház épületében a villany használatát, a villanyhálózat fel­szerelése 1896-ban történt meg. Két hónap eltelte után a hallgatókat már a mai színpadtechni­ka világával ismerteti meg, olyan rejtélyeket tár fel, mint a rejtélyesen hangzó szőnyegcsapda, aztán az emelő és süllyesztő berendezések és azok használata, a forgószínpad, a tolószínpad stb. Áttérve a színpad felső gé­pezetére, többek között a kommandó-vezérkötélről, a vándordíszletekről, a repülő szerkezetekről beszél. A színpadi horizont tárgyalásánál hangsú­lyozza, hogy a színpadnak ez a legkényesebb része. A horizontot csak az ún. „kosárgörbe" alkalmazásával lehet ráncmentessé tenni. (Németh sze­mélyes közléséből tudom, hogy ez nagy gondot okozott számára. „Ahogy múltak az évek, a horizont egyre ráncosabb lett.") Tolnay beszélt még a munkahidakról, karzatokról és tornyokról — utolsó óráján pedig a szín­padrendszerekről. Tolnay Pál előadásaival párhuzamosan hallgattuk dr. Halácsy Endre előadássorozatát a színpadi világításról. Halácsy is történeti át­tekintéssel kezdi az oktatást, majd részletesen tárgyalja a látással kap­csolatos folyamatokat, a tárgyak, illusztrációk optimális elhelyezését a színpadon, de kitér ezeknek alkalmazására a kirakatrendezésben és a ti­pográfiában is. Optikai törvényeket ismertet, színmeghatározásokat, szín­rendszereket, a színek kikeverését; beszél a színek pszichikai hatásáról, arról, hogy miként csökkenti a figyelmet a kék, zöld és ibolya színcsoport, hogy legmesszebb látszik a sárgán a fekete, de már az egyébként figyel­met felkeltő piros szín fehérre vetítve mennyire fárasztó hatású lehet stb. Halácsy Endre, aki világítási főnöke a Nemzeti Színháznak, gyakorlati bemutatókat is tart. Előadásainak jegyzetanyagában számos rész ma már „kínaiul" hat, a képletek, mértani ábrák csak alapos tanulmányozás után válnak érthetőkké. Halácsy Endre azt követően, hogy Némethtet leváltják a Nemzeti Színház vezetéséből, katonai szolgálatot teljesít, majd fogságba esik, és csak 1947 őszén térhet haza. Nyomban jelentkezik Némethnél, de már csak barátilag; segítséget volt igazgatójától nem remélhet. Szerencsére hírneve szakmájában változatlanul csorbítatlan, sikerül állást kapnia a Dékelet-európai Iparfejlesztő Rt-nél. Mielőtt az akadémia „humaniórák és bölcsészkari tananyagát" is­mertetni kezdeném, egy rendkívüli — véleményem szerint azóta is megol­datlan — hiányosságra kell felhívni a figyelmet. A magyarországi színház­tudomány és művészeti oktatás helyzetét jellemzi és egyben illusztrálja a hallgatóknak az a szinte megoldhatatlan problémája, amit a szakkönyvek beszerzése, illetve e szakkönyvek hiánya okozott. A Németh-féle Színé­117

Next

/
Oldalképek
Tartalom