„Én a komédiát lejátsztam…” (MSZI, Budapest 1981)

VII. „SZERENCSÉS JÓESTÉT! HA MEG NEM SÉRTENŐK AZ ÚRI TÁRSASÁGOT MAGUNK IS EGY KIS HELYET KÉRNÉNK ITT." (Blaha Lujza)

nik szakaszán keresztül száguldott diadalmasan. Szertelen, mókázó, néha groteszk is, - esze is van. És vállalkozó szellem. Tud bánni a direktorokkal, sőt el is bánik velük. Ilyennek láttalak Zsazsa, ilyennek festelek." /DITRÓI MÓR/ Király Ernő 1884-New York, 1953 A Nyitra megyei Kiskeszin született. A hivatalnoki pályán volt, amikor 1902-ben karénekesnek szerződött a Népszínházhoz. Közben Rákosi Szidi színésziskolájába járt. 1903-ban Szabadkára, 1905-ben Kolozsvárra került. Első budapesti sikerét 1907 őszén a Király Színházban aratta A víg özvegy Danilójának szerepében. Elegáns megjelenésével, férfias modorával egyik kedvencévé lett a budapesti operettközönségnek. 1919-ben a Fővárosi Orfeumhoz és a Városi Színházhoz szerződött, többször szerepelt a bécsi Carl-Theaterben, 1929-ben pedig Amerikában. 1922-ben a Fővárosi Operettszínházban játszott. Ezután ismét Bécsben és Berlinben vendégszerepelt. 1929-ben magyar színházat nyitott New Yorkban. Egy esztendő múlva hazatért, de a régi népszerűség elpártolt a hajdan annyira keresett színésztől és már csak hébe-hóba kapott meghívásokat. 1935 elején visszatért Amerikába. Magyar vendéglőt nyitott, ahol énekszámokat adott elő, magyar színházat is szervezett, mellyel sikerrel járta a magyarlakta városokat. Legnagyobb sikereit a Cornevillei harangok Márki, az Aranyhattyú Tom, a János vitéz Bagó, a Luxemburg grófja cím-, a Leányvásár Tom Migles szerepével aratta. Amikor Kolozsvárról a Király Színházba szerződött, Fall Leo Elvált asszony c. operettjében a bonviván szerepet alakította. Ő „az igazi bonviván!" Eredeti játékstílusát hosszú ideig mint utánozhatatlan példaképet emlegették a közönség körében éppúgy, mint szakmai körökben. S mert a Király Színház operettszínészei nemzetközi viszonylatban is kimagasló művészegyéniségek voltak, nem ő volt az egyetlen, akit a külföld elcsábított. Varázsos egyénisége önmagában is pótolta azt, ami a darabból kimaradt. „Évekig volt Király Ernő Budapest legnépszerűbb tenoristája. Tulajdonképp Beöthy László felfedezése. Hangja sima és mégis kellemesen csengő volt. Sokat vendégszerepelt külföldön is, s úgy látszik ez ártott meg hangjának. De ha a hang el is vész, a tehetség megmarad." /BLAHA LUJZA-emlékalbum/