„Én a komédiát lejátsztam…” (MSZI, Budapest 1981)

VI. „A SZÍNÉSZ KÉT SÍRBAN NYUGSZIK, HA MEGHAL: EGYIK A FÖLD, MÁSIK A FELEDÉKENYSÉG." (Jókai Mór)

Tompa Sándor Kézdivásárhely, 1903-Bp., 1965 Kossuth-díjas, érdemes művész. Orvosi tanulmányait félbehagyva Kolozsvárott színiiskolát végzett. Pályáját a kolozsvári Nemzeti Színháznál kezdte. Játszott Marosvásárhelyen és Nagyváradon is. 1945-ben a budapesti Nemzeti Színházhoz szerződött, innen ment nyugdíjba, 1965-ben. Játszott a Szegedi Szabadtéri Játé­kokon és a Vidám Színpadon is. Kiváló komikus és jellemszínész volt, ízes népi figurái feledhetetlenek. Főbb szerepei: Csörgheő Csuli (Móricz: Úri muri), Böffen Tóbiás (Vízkereszt), Tóth Mihály (Mikszáth-Benedek: A Noszty fiú esete Tóth Ma­rival), Strázsamester (Illyés: Az ozorai példa), Vívómester (Molière: Úrhatnám pol­gár), Ivan Makarovics (Tolsztoj: Élő holttest). Várkonyi Zoltán 1912-1979 Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész. 1934-ben végezte a Színművészeti Akadémiát, a Nemzeti Színház ösztöndíjasa lett, majd 1941-ig rendes tagja. 1941-1944-ig a Pünkösti Andor vezette Madách Színházban játszott. A felszaba­dulás után a Művész Színház igazgatója, 1949-től a Magyar Színház igazgatója volt. 1951-ig a Nemzeti Színházban játszott, 1951-1953 között a Magyar Néphad­sereg Színházának főrendezője, ezután a Katona József Színház és a Nemzeti Szín­ház színésze-rendezője volt. 1962-től a Vígszínház főrendezője, majd 1971-től haláláig igazgatója. A Színház- és Filmművészeti Főiskolának 1945-től tanára, 1974-től rektora volt. Művészete erősen intellektuális. Színészként a groteszk, ironikus ábrázolási hajlam, dinamikusság, lélektani hitelességre törekvés, rende­zőként a kidolgozottság, biztos technikai tudás, a színpadi hatások alapos isme­rete jellemezte. Főbb szerepei: Osvald (Ibsen: Kísértetek), IV. Henrik (Pirandello), Esőköpenyes férfi (Anouilh : Euridike), Hlesztakov (Gogol : Revizor), Mosca (Jonson : Volpone), Cyrano (Rostand), Georges de Valéra (Sartre: Főbelövendők klubja), Higgins (Shaw: Pygmalion), Leone (Krleza: A Glembay család), Eissenring (Frisch: Biedermann és a gyújtogatok), Ördög (Molnár Ferenc), Möbius (Dürrenmatt: Fizi­kusok), gróf Széchenyi István (Eörsi: Széchenyi és az árnyak), James Tyrone (O'Neill: Utazás az éjszakába). Főbb rendezései: Steinbeck: Lement a hold, Giraudoux: Trójában nem lesz háború, Dosztojevszkij-Ackland: Bűn és bűnhő­dés, Sándor: A harag napja, Lawler: A tizenhetedik baba nyara, Darvas: Kormos ég, Németh: A két Bolyai, Shakespeare: Rómeó és Júlia, O'Neill: Amerikai Elektra, Molnár: A testőr, Schisgal: Szerelem, ól, Simon: Furcsa pár, Szakonyi: Adáshiba, Pirandello: IV. Henrik, Páskándi: Vendégség, Weingarten: A nyár, Örkény: Vér­rokonok, Örkény: Pisti a vérzivatarban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom