Alpár Ágnes: A kabaré - A fővárosi kabarék műsora, 1945-1980 (MSZI, Budapest, 1981)

BEVEZETŐ

rencse, mintha az embernek megvan a nyugalma. Igen ám, de a bátorság látszata kevésnek bizonyult, egyre erőteljesebben követelték - minisztérium, ;ajtó, közönség egyaránt -, hogy legyen valóban bátor a kabaré, úgy hogy már ahhoz kellett volna bátorság, hogy továbbra is gyávák maradjunk és ezért tisztára gyávaságból elkezdtünk bátrak lenni. . ." Az 1957-es, Kádár-i konszolidáció megújhodást hozó légkörében Kellér hamisítatlan pesti humora mindinkább kibontakozott, népszerűsége megnőtt, s ő maga méltán foglalta el a nagy elődök helyét a magyar kabaréban. A Vidám Színpad első társulata 1951 szeptemberében: Mezei Mária, Vadas Zsuzsa, Komlós Vilmos, Andai Béla, Balogh Erzsi, Forgács László, Herczeg Jenő, Madaras Vilma, Sugár István, Ujváry Viktória, Feleki Kamill, Halmai Imre, Kabos László, Kazal László, Salamon Béla, Bársony István, Benedek Tibor, Hollós Melitta, Rosty Magda, Király Ferenc, Turai Ida, Török Erzsi, Boross Géza, Buttykay Emmi, Dékány László, Feleki Sári, Horváth Tivadar, Réti Katalin, Romhányi Rudolf, Perényi József s a Harsányi vokálegyüttes. é A gazdasági vezető Sebestyén Dezső, főrendező Hegedús Tibor, dramaturg zenes Iván, díszlettervező Vogel Eric, a színház igazgatója 1951-től S957-ig Gál Péter volt. 1 'Az ötvenes évek irodalmi életének egyik - bár eléggé periférikus - probémája a vidám műfaj kérdése volt. Ankétokon hangoztatták, elvi szemponltokat fejtegető újságcikkek mutattak rá a vidám műfaj problémáját megoldandó egyik útra: írjanak az avatott költők is kuplékat, megzenésíthető verseket, vagy esetleg „slágereket". 1954-ig - így írják - nem akadt költő, aki vállalkozott volna erre a feladatra. Pedig akkor már kilenc esztendeje a vidám darabok, humoreszkek, szatírák egész sorát, kuplékat Boross Gézának, sanzonokat Gózon Gyulának írta egy költő, aki fölcserélte újságírói pályáját a humoristáéval: Darvas Szilárd. Lírai költőként kezdte pályáját, de igazán a felszabadulás után bontakozott ki munkássága. Sokolck-lú, termékeny író volt, s mint csipős, fanyarhumorú konferanszié szerepelt a Szabad Nép kabaréban, a Pódiumban, a Budapest Varietében, a Kamara Varietében, a Kis Színpadon. Darvas Szilárd legfőbb erénye az volt, hogy akkor csillogtatta humorát, amikor erre a legnagyobb szükség volt. S ez a humor fegyver volt a reakció meg-megújuló támadásainak visszaverésére, a születő új vadhajtásainak nyesegetésére. Ezt a kort jobban meg lehet ismerni Darvas írásaiból, mint sok történelmi munkából. Amikor az évek során a Vidám Színpadon Kellér számára kezdett terhessé válni az évi 320 előadás konferálása, minden második előadáson Darvas vette át helyét. Darvas Szilárd 52 esztendős korában halt meg, 1961-ben.