Levendel Ádám: Színházbajárási szokások (SZTI, Budapest, 1979)

II. A színházbérlet kérdései

Régebben volt bérlete: magas 30 %-nak közepes 16 %-nak alacsony 3 %-nak Ez a "kultúra fogyasztáshoz" kapcsolódó fiatalkori szocializáció tartósságáról árulkodik és egyben a kulturálódási szokások lassú ós mérsékelt változására utal. 100 18 éven felüli bérlettulajdonos közül a vizsgált városokban magas "kultúra fogyasztó" 27 közepes "kultúra fogyasztó" 70 alacsony "kultúra fogyasztó" 3 Könyvek száma Végezetül a bérlet kérdését megnéztük a könyvállomány nagysága szerint is, amely összefügg az előző kulturális indexsze1. A kapott eredmények megintcsak logikusan kapcsolódnak az előzőekhez, kis módosulással. A könyvek száma - mint várható volt - pozitiv korrelációt mutat a bérletek számával: leginkább a 300-nál több könyvvel rendelkezők járnak szinházba, őket a 100 és 300 könyvvel rendelkezők követik. Az 50 könyvnél kevesebbel rendelkezők /az alsó negyed/ nem vesznek bérletet. A 100 és 300 könyvvel rendelkezőknek átlagos mértékben van színházbérletük /6 %/. E fölötti könyvvel rendelkezők kétszer annyian vásárolnak jelenleg bérletet . Az eddigiekben tehát megvizsgáltuk a bérlettel rendelkezést a múltban és a jelenben. A következő ehhez kapcsolódó kérdésünk az volt, hogyan jutott bérlethez? Erre a kérdésre az a 221 ember válaszolt, akiknek van vagy régebben volt bérlete. 41