Levendel Ádám: Színházbajárási szokások (SZTI, Budapest, 1979)

I. A színházba járás demográfiai ,kulturális háttere

...A színházak nézőterein valamivel több a nő

, mint a férfi. 1974-ben 100 színházlátogató közül 56... A színházi előadások látogatóinak kétötöde a szellemi foglalkozásúak közül kerül ki, 29 % nem mezőgazdasági fizikai dolgozó és 22 %-uk tanuló. A mezőgazdasági fizikai dolgozók az összes színházlátogatóknak 3 %-át képviselik... ...Az egyes foglalkozási csoportokba tartozók rendkívül eltérő gyakoriságú színházlátogatása azt eredményezi, hogy a hivatásos színházak előadásain résztvevő nézők összetétele merőben eltér a lakosság foglalkozási struktúrájától, így pl. a szellemi foglalkozásúak részesedése a színházi előadások nézői között két és félszer nagyobb, mint az összlakosságban, a mezőgazdasági fizikai dolgozóké pedig csak ötödrésze annak. Ugyanakkor a nem mezőgazdasági fizikai dolgozók hasonló arányt képviselnek a nézőtereken, mint a lakosság körében." Ez a rendelkezésünkre álló statisztikai információ menynyiség az ország /1972-76 közötti/ népességének szinházba já rásá ról. /Az eltelt idő kevéssé, a minta különbözőség erősen eltérő adatokat fog jelenteni! Gondoljunk csak arra, hogy a népesség kb. fele falun él, és ezeket jelenleg kizártuk a mintánkból!/ Térjünk rá saját adatainkra. 1979-ben a kijelölt városok 18 éven felüli népességének 13 %-a /legalább/ havonta, 18 %-a évente többször /legalább háromszor/, 16 %-a évente egy-két alkalommal megy szinházba, 12 % mondta, hogy ennél ritkábban és 41 %-a hogy nem jár. Ez utóbbi két kategóriát a továbbiakban mint "aktivan nem járók"-at összevonjuk és "nem jár"-ként kezeljük. Először a demográfiai és néhány képzett változóval csoportosított adatokat közöljük. .22