Borsos Zsuzsanna: A Madách Színház Pünkösti Andor igazgatása idején (MSZI, Budapest, 1979)

II. Pünkösti Andor portréja

II. Pünkösti Andor portré Pünkösti Andor neve fémjelezte a Madách Szinház 1941­töl 44-ig terjedő időszakát. A nagy tudásu, intellektuális gondolkodású, a színházért rajongó ember, baloldali elköte­lezettségű, haladó szellemű művész volt. Újságíró, iró, szin­házi rendező volt egy személyben, és elsősorban igaz ember, ami ab'oan az időben rangot jelentett. Célját a szinházzal, művészi hitvallását az egyik darab bemutatója előtt igy fogalmazta meg: "...világok rengésében senki sem vonulhat elefántcsonttoronyba, mert az elefánt­csonttoronyban ugyanazok a problémák támadják meg, mint ame­lyek kint a világban az életet nehézzé teszik. A Madách Szin­ház kis őrtorony akar lenni a világzengésben, fénysugarat dob az éjszakába, tartani akarja a hitet az emberek lelkében és meghirdetni a szebb és boldogabb jövőt." 1 1892. október 31-én született Kassán, uzoni Pünkösty Andor, ősi székely család sarjaként. (Az előnevet és az -y-t később elhagyta, nem vállalván azt a karriert sem, amelyet nemesi családja elvárt tőle.) Félig laktanyában született ­irta egyszer, mert a házat, amelyben laktak egy kaszárnyához építették. Később Debrecenbe költöztek és páholyt bérelt a család. Kilenc éves volt, amikor Shakespeare III. Richár dját nézték meg. Délután társaival tüzet raktak a Nagyerdőben. Éjjel az előadás után kiugrált ágyából. Ekkor terjedt el ró­la, hogy szörnyű módon hat rá a szinház. Fiatal korában egy jósnő is azt jövendölte, hogy pályája széksorokkal lesz ösz­szefüggésben. Középiskoláit Debrecenben és Budapesten végez­te. Bár érettségi után jogot tanult (Budapest, München), de élete egyetlen szerelme a szinház volt. Az első világháború idején behívót kapott. Már ekkor kötetnyi jegyzete volt rendezési elképzeléseiről, a megujuló 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom