Borsos Zsuzsanna: A Madách Színház Pünkösti Andor igazgatása idején (MSZI, Budapest, 1979)

I. A színház létrejöttének története és szervezete

A huszonegyéves Károlyi István Budapest legfiatalabb színházigazgatója volt. Egyed Zoltán a Film, Szinház, Iroda­9 • lomban keszitett vele interjút. - Mi inditotta, hogy szinházat alapitson? (Helyette Földessy Géza válaszol, akiben - ugy lát­szik - Károlyi és családja erkölcsi és anyagi bizal­ma összpontosult.) - A gróf ur sokat utazott, végigjárta egész Európát, volt Ázsiában is... - Szeretem a szinházat ennyi az egész. Tavaly két szinház is megszűnt, gondolom, helyiikre lehetne egy ujat csinálni. - Nem azt nézem milyen üzlet lesz, hanem azt, hogy jó legyen majd a szinház. Ha pedig még jövedelem is lesz, az nem árthat. - Mi az, ami izgatta és lelkesitette az egész kérdés­ben, ni az, amit a dologban már most szeret és ami kedvet szerzett az egész vállalkozáshoz? - Leginkább a dolog irodalmi része érdekel. A darabok kiválasztása például... - Honnét tudja megállapítani, hogy melyik darab jó? - Megállapítani én nem tudom, legfeljebb arról tudok beszámolni, hogy melyik darab tetszik nekem. Most például egy Móricz-darabot olvasok. Nagyon érdekes, egy kicsit paraszti ize van, de nekem tetszik. - Mit szólt a család? - Eleinte megijedtek. Most már ők izgulnak jobban. Ebből is kitűnik, hogy könnyű volt abban az időben egy huszonegyéves fiatalembernek szinházat alapítani, fel­téve, ha megvolt mindaz, ami jelen esetben adva volt: anya­gi fedezet, biztonság, összeköttetés, de ugyanakkor az iro­dalom, a szinház és művészek szeretete. Ez a pártfogás, a művészet szeretete családja részéről is megmutatkozott. Ne­ve és tőkéje volt fedezete annak, hogy a szinház kiállta a 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom