Alpár Ágnes: A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944 (MSZI, Budapest, 1978)

Bevezetés

KÉPESKÖNYV KABARÉ ( Teréz - ma Lenin - krt. 39.) A Nyugat folyóirat Nagy Endre javaslatára 1931 őszén színházi lektorátust állított fel, azzal a céllal, hogy addig érvényesülni nem tudó fiatal íróknak a darabjait elolvassa, s nekik dramaturgiai tanácsokat adjon. Ha olyan darabra bukkantak, amely színpadi előadásra alkalmas, de az akkori üzleti színházak nem vállalkoztak bemutatására, azt matiné keretében szándékoztak bemutatni. Ezt a célt szolgálta a Képeskönyv Kabaré, amely a Nyugat-barátok irodalmi szalonja keretében nyílt meg, 1931. október 1-én, a Britannia Szállóban, Tersánszky Józsi Jenő vezetése alatt. A műsorokban közreműködött Aseher Oszkár, Vidor Ferike, Harsányi Lia, Tóth Böske, S. Elbert Endre, László Lili, s természetesen Tersánszky maga is. Konferált Nagy Endre. „Az a produkció, amelyet Tersánszky Józsi Jenő mutatott be kis truppjával a Nyugat Barátok Körében, több egy szerencsés ötletnél . . . Tersánszky kabaréjában egyszerűen a maga naiv költészete számára többrétű egyetemleges megnyilatkozási lehetőséget teremtett. . . . O vért ömlesztett azokba az erekbe, amelyekben eddig csigáié szuttyogott. Az a hatalmas dinamikai erő, amely a költői gondolatot egyszerre tudja így formába robbantani, e könnyű verseket a legvastagabb közönyfalakon is átütő lövedékekké gyorsítja. És éppen mert nem öncélú képekről van szó, az a műfaj, amellyel most Tersánszky elindult, kifogyhatatlan, mint maga a költészet." (Nagy Endre. Nyugat. 1932. I. 57. I.) 1931-ben öt jelenet került színre; 838 1932. JUSZUF, A KÖLTŐ (Török makáma) HOVÁ MÉN KEND ÖREG KOMA? AZ ÁGRÓLSZAKADT IGRIC. Opera 3 fv. írta, zenéjét szerezte, díszleteit tervezte és készítette : Tersánszky Józsi Jenő 36 A fővárosi kabarék műsora 561