Alpár Ágnes: A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944 (MSZI, Budapest, 1978)

Bevezetés

KEDÉLYES KABARÉ (Kálvária - ma Kulich Gyula - tér 19.) 1917-ben, tíz évvel az Üllői úti Kedélyes Színház megnyitása után, az akkor még perifériának számító külső Józsefvárosban is alakult egy hasonló vállalkozás Kedélyes Kabaré néven. Megalapítója és igazgatója Czakó Péter és Eisner Adolf, főrendezője Árvay Rezső volt. Kritikát ritkán írtak róla. Műsoráról mindössze néhány fennmaradt színlap nyújt vázlatos képet. „Amikor lapunk hasábokon keresztül foglalkozik a fővárosi színházi eseményekkel, nem szabad megfeledkeznünk azokról a kis színházakról, amelyek Budapest külső perifériáin őrszemei a magyar színházi kultúrának. A külső Józsefvárosban való csatangolásaink közben a Kálvária-téren akadtunk rá a Kedélyes Kabaréra ... A közönség talán sehol sem olyan megértő, mint itt. Igazi könnyek és szívből jövő kacagás kíséri a színészek játékát. A színészek minden ambíciójukkal arra törekszenek, hogy a publikumot meghódítsák a színházi kultúrának, illetőleg jó közönséget neveljenek." (Színházi Világ, 1921. 10. s%.) 255 1917. Heltai Jenő-Szirmai Albert: NAFTALIN. Énekes bo. 3 k. Rend.: Gárdonyi Dezső 256 d. n. Zerkovitz Béla-Mérei Adolf: A KÉK RÓKA. Op. 1 fv. Magánszámok: Bárdos Gyula, Kenedi Piroska, Fülöp Vilmos, Pataki Jolán, Fenyvessy Zoltán, Szabó Tessza, Iván Mihály. Rend. : Gárdonyi Dezső 257 d. n. Tóth Ede: A FALU ROSSZA. Eredeti népszínmű 4 k. Magánszámok : Tary Gizi, Szabó Tessza, Salgó Ilonka, Fehér Gizi 258 d. n. Stolz, Robert: SZERENCSETÁNC. Op. 3 k. írta: Bodanszky és Hardt-Walden. Ford. : Bródy Miksa Magánszámok