Staud Géza: Magyar színháztörténeti bibliográfia. I. (MSZI, Budapest, 1975)
Shakespeare: V. Henrik). Londoni esték (Shakespeare: Troilus és Cressida, A velencei kalmár. Brecht Brechtről. Wesker: Chips with Everything), Szinházi• esték Amerikában.(Shakespeare: Othello. Miller: Közjáték Vichyben. Hanley: Show Dance on the KillingGround. Albee: Tiny Alice. Lekoi Jones: Dutchman, The Toilet. Shaw.G.B.: Megtört szivek háza. Simon, N. ; The Odd Couple.) Két angol dráma. (Osborne: The Inadmissible Evidence. Pinter: Homecoming.) Három londoni előadás (Arden: Musgrave őrmester tánca. Marcus: The Killing of Sister George. Naughton: Spring and Port Wine.) - Alom és haláltánc. (lbBen: John Gabriel Borkman. Móricz: Uri muri.) Egy bemutató, amelyről vitatkoznak (Babel: Alkon^. Vidámság és hiányérzet. (Gyárfás: Egérút. Camoletti: Leszállás Párizsban.) Arkagyij Rajkin. Uj dráma a felelősségről.(Salamon: Magadra kiálts.) Brecht és akik forrón szeretik (Koldusopera). Vígjáték és szatíra, (jonson: Volpone, Marivaux: Ket nő közt.) Prológus egy regényhez (Dosztojevszkij : A Karamazov testvérek). Ötlet és színvonal ( Nehéz a választás, Csizmarek: Hem élnük kolostorban). A megtalált kabaré (Havel: Kerti ünnepély, Tóth E. Örkény I.: A falu rossza). Brecht vitája Shakespeare-rel (Shakespeare-Brecht: Coriolanué). A paradoxon mesterei (Shaw, G.B.t Az orvos dilemmája. Dürrenmatt: A,fizikusok). Téli rege. Két magyar szindarab változó korunkról. (Berkesi: Húszévesek, Tabi: Az elet királya.) Három amerikai s zindarab (O'Neill:* Az éjszakai portás, Albee: Bessie Smith halála, Simon, N. : Mezítláb a parkban). Jókedvvel harcolni (Illyés Bolhabál), Egy modern kla sszik us(Shaw, G.B. : A szerelem ára). Az évad első f ele(l965-66). Tanuljatok látni (Weiss, P.: Marat-Sad^. Tiltakozás szennyes háborúk ellen (feuripidész-Sartre: A trójai nőm. Aki a nagy lemondást tette gyáván (Hochhuth: A helytartó). Játék és többlet „ (Giraudoux: Párizs bolondja, Müller P.: Szemenszedett igazság). Érzelmek mélysége és hiábavalósága (Turgenyev: Egy hónap falun). t A szinikritikáról. A kalkulációról (Molnár: A testoá. Egy régi és egy uj darab (Drzsics: Dundo Maroje, Galambos L. : Későn). A lengyel vendégek (Osiecka, A. : Virágozzanak az almafák), Ket könnyű vigjáték Achard:' Leon és Noel, Nusió: Dr; Pepiké .Néhány magyar darab (Bródy S.: A fejedelem, Németh L.: Petőfi Mezőberényben, HubayVas-Ránldbt Egy szerelem három éjszakája, ^ubay: A szfinx, Mihály: Bábe^). Három abszurd drámáról (Mrozek: Károly, Nyilt tengeren, Bűbájos é^>. A Magyar Elektra. Francia vendégek (Molière: Férjek iskolája, Nők iskolája, Marivaux: A szerelem és a véletlen játéka). Uj szovjet iró, uj magyar színésznő (Radzinszkij: Filmet forgatunk, Barillet-Grédy: A kaktusz virága). A regényiró drámája (Déry: Becs, 1934). Egy szinpadi anekdota (Coward: Akt, hegedűvel). A szezon végén(±965-66). 2C41. KÉRY László: Shakespeare tragédiái. Bp. 1959, Gondolat, Franklin ny. 119 p. (irodalomtörténeti kiskönyvtár 1.) 2042, KÉRY László: Shakespeare vígjátékai. Bp. 1964, Gondolat, Zrinyi ny. 381 p., 12 t. 2043, KÉRY László: Shakespeareian comedy. Bp, I964, Akadémiai ny, 245266 p.(Klny, az Acta Litteráriából.)
