Staud Géza: Magyar színháztörténeti bibliográfia. I. (MSZI, Budapest, 1975)

1582. HERMANN István: Az emberi szellem felháborodása. (Ibsen emlékére.") Bp. 1957, Akadémiai Kiadó, Akadémiai ny. 323-335. p.(Klny. a Magyar Tudományból.) 1583. HERMANN István: A magyar drámáért. Tanulmányok. Bp. 1955, Szép­irodalmi Kiadó, Nyomdaipari Tanulóintézet ny. 281 p. Tartalom: Lukács György: Adalékok az esztétikatörténetéhez.. Magasabb szinvonalat kritikai munkásságunkban! Madách: "Az em­ber •tragédiája.", A magyar dramaturgia haladó hagyományai. Gyulai Pál. Megjegyzések szinikritikánk kérdéseihez; A nagy október és a szocialista dráma. Gyárfás Miklós: "Hűség,» A konfliktus kér­dése drámáinkban. Hubay Miklós: "Egy magyar nyár.'/ Sólymom Lász­ló: ^Holnapra kiderül.f Drámairodalmunk továbbfejlődésének egy kérdéséről. Háy Gyula drámaírói művészetéről. Dráma és szerep. Tizedik évforduló ás drámairodalom. 1584. HERMANN István: A modern szinpad. Bp, 1966, Színháztudományi In­tézet, Pőv. Nyomdaipari Váll, 232 p,(Szinházi tanulmányok 15») Tartalom: A maszk és gesztus jelentéstana. Játékosság és kettős demaszkirosás a modern szinpadon. A szinpad sajátos konzerva­tivizmusa és a modernség. A filmszínészi játék és a szinpadi művészet kölcsönhatása. A szocialista szinpad és a polgári szin­pad viszonya. A szocialista szinpad és a szinpad aktualitása. A célzatosság szerepe a szocialista színházban. Brecht fejlődé­se a szocialista szinpad irányában. Az..epikus szinház, mint a szocialista szinpad egyik lehetősége. Összefoglalás arról, hogy mit nevezünk szocialista színpadnak. Uj drámai stilus vagy uj dráma. 1585. HERMANN István: A személyiség nyomában. Drámai kalauz. Bp. 1972, Magvető kiadó, Alföldi ny. Debrecen, 572 p,(Elvek és utak.) Tartalom: Ismerd meg önmagad.(Szophoklész: Oidipusz király.) Athéné jegyében(Szophoklész: Elektra). Pamflet a háború okai­ról (Arisztophanész: LüszisztratéjL A kultúra barbársága (Euri­pidész: Médeia). Ne ismerj önmagádra (Plautus: Amphitruo). A forradalmár-szerelmesek (Shakespeare: Romeo és Julia). Azé a szégyen, aki rosszra gondol (Shakespeare: A windsori vig nők). Az erenyvilág csődje (Shakespeare: Julius Caesar). A naivitás tragédiája (Shakespeare: Othello). Theseus mennyegzője(Shakes­peare: Szentivánéji álom). Ut a megsemmisülésen át (Shakespeare: Lear király). Az udvar, Wittenberg és Ophelia (Shakespeare: Hamlet), Az ember megleli önmagát -(Shakespeare: A vihar). A be­csület rettenete (Corneille: Cid), Az alázatos zsarnokság (Corneille: Cinna). Egy nap szabadság (Racine: Phaedra). Csak éppen (Molière: Tartuffe) . Jourdain ur megveszi a világot (Molière: Az úrhatnám polgár). A nevetséges Mefisztó (Molière:

Next

/
Oldalképek
Tartalom