Cenner Mihály szerk.: Magyar színészportrék katalógusa, 1790-1944 (MSZI, Budapest, 1973)

A magyar szinészábrázolások rendszerezésére és közzétételére 1083-ban tettük az első kísérletet, amikor a Színháztörténeti Könyvtár sorozatban először a XIX. századi grafikai alkotásokat, majd a következő kötetben ugyanennek a korszaknak festményeit és szobrait adtuk közre. A XX. századi anyag gyűjtésénél ós összeállításánál annyi átfedést tapasztaltunk, mind az ábrázoló művész, mind pedig az ábrázolt személyek vonatkozásában, hogy az időrendi zavarok elkerülése miatt célszerűbbnek látszott a teljes anyag ujjárendezése során az ábrázolt személyek betűrendjéhez ragaszkodni, a műalkotás technikájára és a keletkezés időpontjára való tekintet nélkül. Időközben ugyanis sok XIX. századi anyag is felbukkant, a már megjelent kötetekben még kérdéses adat tisztázódott s igy összesitT? adjuk most át a Magyar Szinészportrék katalógusát az olvasónak. A gyűjtés köre a magyar szinészábrázolások, de ide soroltuk azokat a színházi egyéniségeket, akiknek egész életmüvük a szinházzal függött össze, ahhoz kapcsolódott, s szakmai hiányérzetet okozna e gyűjteményből való kihagyásuk. Ilyen például néhány rendező, szinházvezető, tervező, mint Hevesi Sándor, Beöthy László vagy Oláh Gusztáv. A közzétett anyag az első magyar szinészábrázolásoktól - Kelemen László, Kótsi Patkó János, Moór Anna-,vagyis a XIX. század elejétől 1944-ig bezárólag sorolja fel a szinészportrékat. A felszabadulás olyan változásokat idézett elő a művészetben is, hogy alkalmasnak látszik egy korszak