Szakáts Károly szerk.: Magyar színházi tárgyú filmdokumentumok katalógusa (MSZI, Budapest, 1971)

Színházi tárgyú filmdokumentumok a Magyar Filmtudományi Intézet Filmarchívumának anyagából - Rövidfilmek

Az Állami Faluszinház eljuttatja műsorát a vidék legeldugottabb részeibe. Sokszor fáradságos és viszontagságos ut árán jut célhoz, de művészeit a lelkesedés hajtja. Bemutatja a film, hogy a falu milyen éhes a kultúrára és szinte ünnepszámba megy egy-egy ilyen szinházi előadás. Részletek Móricz Zsigmond Ludas Matyi és Sós György Pettyes cimü darabjaiból az Állami Déryné Szinház vidéki előadásából. 251. MFHKK ERKEL FERENCRE EMLÉKEZÜNK (I960) Erkel Ferenc, a Himnusz zenéjének szerzője, a magyar zenei élet egyik megindítója, a nemzeti opera megteremtője volt. Születése évfordulóján díszelőadást rendeztek az Operaházban. Szülővárosának lakói eljöttek, hogy megemlékezzenek a nagy muzsikusról. Fénykép Erkel Ferencről. Hunyadi László opera zenéjét játssza a zenekar, majd felcsendül az opera talán legismertebb része, a Cselszövő kórusrész. Munkás-dalárda énekli. Ez a gyújtó dallam mintegy száz éve munkásdalárdáink disze. 1848. március 15-én e dallal ajkán vonult fel a forradalmi ifjúság és lendületével végigkísérte a szabadságharc küzdelmeit. Korabeli képek az 1848-as eseményekről. A dallam azóta is él és a népdal utján vándorol az országban. Eljut messzi falvakba, egyszerű emberek közé. Lakodalmon éneklik, kocsmában dúdolják, anélkül, hogy tudnák honnan fakadt. Népdalként akadt rá Bartók és Kodály is. Sáros falusi utak. Öreg bácsi dudán játssza a Hunyadi László dallamát. Kodály Zoltán mikrofonba beszél. Erkel operáinak szárnyaló dallamait sokfelé ismerik a világon. Korabeli plakát a Hunyadi László

ról. Jelenet az operából, Gyurkovics Mária Gara Mária szerepében énekel. Korabeli Bánk bán-plakát. Címszerepben Simándy József Tiborc (PaUp Imre) panaszát hallgatja. Korabeli plakát: Brankovics György

. Címszerepben Simándy József. Erkel Ferenc Himnusza egy évszázada népünk himnusza. De kevesen ismerik születésének érdekes történetét. O maga igy mesélte el (férfi hang - szinkron): Én nem pályáztam. Hanem egyszer az történt velem, hogy amint elgondolkozva megyek az utcán, megfog engem Bartai és mondja: írtál-e Himnuszt? Nem, nem is irok. Nem is akarok. Kell! ! ! - mondja Bartai, és betuszkol a szobájába. Nem érzed, hogy ez a pályázat az örökkévalóságnak szól? - kérdi. Egy hét múlva ezt a dalt milliók ajka zengi vissza... Csináld meg rögtön. (S rámforditja a kulcsot.) De bátyám! Nem szivarsodrás ez, hogy csak ugy rögtön... No, szépen vagyunk... Csend van, leülök, gondolkodom... Előttem Kölcsey szövege. S ott a szoba csöndességében megzendülnek a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg, hang, hang után olvad. Plakát a Nemzeti Himnuszról. Erkel dolgozó szobájában: íróasztala, zongorája. Pozsonyi harangok hangja, a zongora billentyűi megmozdulnak, a Himnusz hangjait hallani, majd kórus énekli a Himnuszt.