Szakáts Károly szerk.: Magyar színházi tárgyú filmdokumentumok katalógusa (MSZI, Budapest, 1971)

Színházi tárgyú filmdokumentumok a Magyar Filmtudományi Intézet Filmarchívumának anyagából - Híradófilmek

161. MAGYAR FILMHÍRADÓ - 12/2, 1962 Március 15. Az 1962. évi Kossuth-dijakat kiosztották. A művészek közül Kun Zsuzsa és Fülöp Viktor, az Operaház szólótáncosai az uj Kossuth-dijasok. 162. MAGYAR FILMHÍRADÓ - 16/7, 1962 Trubadúr az Erkel Szinházban. A címszerepben Simándy József. 163. MAGYAR FILMHÍRADÓ - 18/4, 1962 Rómeó és Julia. Prokofjev zenéjére, Leonyid Lavrovszkij szovjet balettmester koreográfiájában most az Operaház színpadán kel életre Shakespeare halhatatlan drámája. Júliát Kun Zsuzsa, Rómeót Havas Ferenc táncolja. 164. MAGYAR FILMHÍRADÓ - 27/2, 1962 Uray Tivadar 1895 - 1962. Családja, müvésztársai, tisztelői ezrei kisérték utolsó útjára. A nagy művészről 1918-ban készült ez a filmfelvétel. Számos nagysikerű alakítás fűződik nevéhez: Hamlet. Gál Gyulával az Akli Miklósb

an. A Mindig lesznek Júliák cimü színműben Bajor Gizi volt a partnere. Sok kiváló alakítása között is emlékezetes a Liliomfl. Utolsó filmszerepét már nem játszhatta végig. Orvos volt a filmben, mint ahogy egyik legemlékezetesebb alakítása Semmelweis s Ignác megszemélyesítése volt. 165. MAGYAR FILMHÍRADÓ - 30/3, 1962 Pécsi balett. A pécsi Nemzeti Szinház fiatal balettegyüttese Eck Imre vezetésével már sok sikert aratott. Legjobb számaikat bemutatják a VIII. Világif jusági Találkozón is. Maros Rudolf Bányászballadáj

a a tánc eszközeivel ábrázolja a bányászok hősies harcát. Részletek Szöllősy András Radnóti Miklós versére irott balettjéből. 166. MAGYAR FILMHÍRADÓ - 33/4, 1962 A Szegedi Szabadtéri Játékokon világhírű művészek közreműködésével adták elő Verdi híres operáját, az Aidát

. 167. MAGYAR FILMHÍRADÓ - 35/1, 1962 125 éves a Nemzeti Szinház. A magyar szinházkultura nevezetes évfordulóját ünnepli a Nemzeti Szinház társulata. 125 évvel ezelőtt - akkor még a város szélén - ezen a helyen állott a nemzet áldozatkészségéből emelt első Nemzeti Szinház. 183'. . augusztus 22-én Lendvay Márton mondotta ki az első szót, s itt aratta sikereit Laborfalvi Róza. A 70-es években átépített szinházban Paulay Ede társulata nem kisebb nagyságokból állt, mint Prie lie Kornélia, ifjú korában Petőfi egyik megihletője. A régi épület lebontása után az uj társulat már a mai szinházban játszott, Hevesi Sándor vezetésével. A filmkockák megőrizték Jászai Mari Stuart Mária alakítását. Partnerei Abonyi Géza és Timár József. Blaha Lujza, a nemzet csalogánya. A feledhetetlen Márkus