Szekeres József: A színpadi alak problémája, (SZTI, Budapest, 1961)

A fizikai közérzet problémája

delmeskedik,a lélek mindig leküzdi a testi tökéletlenséget. Ha ez nem történik meg,nem lehet szó eszmei-művészi diadal­ról. Minél hevesebbek a szenvedélyek, annál lágyabbnak és képlékenyebbnek kell lehnie a test fizikai életének. A fi­zikai közérzet, a szerep jellege elemzésénél mindeddig kénytelenek voltunk egyes különálló láncszemeket, azaz a szerep egyes momentumait vizsgálni. De ahogyan a fizikai cselekvés egy-egy láncszemének önmagában nincs értéke, ha­nem csak ugy értékes számunkra, mint az átfogó cselekvés egész láncának egy szeme, ugyanigy a szerepben az önmagában vett fizikai közérzet csak mint az egész szerep pszichofi­zikai közérzetének láncában levő szem fontos számunkra. Nyemirovics-Dancsenko ezt nevezi szintetikus közérzetnek. más szavakkal az alak magjának. A színművész palettáján a fizikai közérzet természe­tes módon alakul át pszichofizikaivá és eltéphetetlenül függ össze a második sikkal, a szerep ,terhével'. Most már egyetlen szóval igy határozhatjuk meg: az alak magja . Ezt a magot egyetlen szóval vagy mondattal is ki lehet fejezni.Ez már a szinész sajátos művészi talizmánja. Ha a szinész ezt felidézi, mielőtt kilépne a szinpadra, azonnal elmerül a hiteles környezetbe n, amelyet a próbák során dolgozott ki. A szerepben kialakult fizikai közérzet nem önmagáért és nemcsak mint színpadi szin értékes számunkra. Az egész szerepre kiterjedő, hiteles szintetikus köz­érzet keresése kapcsolatban áll a második sikkal is, lénye­gében mindennél inkább segiti a szinészt az alakká való át­lényegülés megvalósításában, minthogy a ma g nem egyéb, mint a szerep megismételhetetlenül mély lényege. Ezért a fizikai közérzet elméleti kidolgozása és a munka során történő gyakorlati,alkotó elsajátítása, a szin­tetikus közérzetig való fejlesztése egyúttal harc a szinész művészetének szemléletességéért. - 62 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom