Szekeres József: A színpadi alak problémája, (SZTI, Budapest, 1961)

A fizikai közérzet problémája

delmeskedik,a lélek mindig leküzdi a testi tökéletlenséget. Ha ez nem történik meg,nem lehet szó eszmei-művészi diadalról. Minél hevesebbek a szenvedélyek, annál lágyabbnak és képlékenyebbnek kell lehnie a test fizikai életének. A fizikai közérzet, a szerep jellege elemzésénél mindeddig kénytelenek voltunk egyes különálló láncszemeket, azaz a szerep egyes momentumait vizsgálni. De ahogyan a fizikai cselekvés egy-egy láncszemének önmagában nincs értéke, hanem csak ugy értékes számunkra, mint az átfogó cselekvés egész láncának egy szeme, ugyanigy a szerepben az önmagában vett fizikai közérzet csak mint az egész szerep pszichofizikai közérzetének láncában levő szem fontos számunkra. Nyemirovics-Dancsenko ezt nevezi szintetikus közérzetnek. más szavakkal az alak magjának. A színművész palettáján a fizikai közérzet természetes módon alakul át pszichofizikaivá és eltéphetetlenül függ össze a második sikkal, a szerep ,terhével'. Most már egyetlen szóval igy határozhatjuk meg: az alak magja

. Ezt a magot egyetlen szóval vagy mondattal is ki lehet fejezni.Ez már a szinész sajátos művészi talizmánja. Ha a szinész ezt felidézi, mielőtt kilépne a szinpadra, azonnal elmerül a hiteles környezetbe

n, amelyet a próbák során dolgozott ki. A szerepben kialakult fizikai közérzet nem önmagáért és nemcsak mint színpadi szin értékes számunkra. Az egész szerepre kiterjedő, hiteles szintetikus közérzet keresése kapcsolatban áll a második sikkal is, lényegében mindennél inkább segiti a szinészt az alakká való átlényegülés megvalósításában, minthogy a ma

g nem egyéb, mint a szerep megismételhetetlenül mély lényege. Ezért a fizikai közérzet elméleti kidolgozása és a munka során történő gyakorlati,alkotó elsajátítása, a szintetikus közérzetig való fejlesztése egyúttal harc a szinész művészetének szemléletességéért. - 62 -