Szekeres József: A színpadi alak problémája, (SZTI, Budapest, 1961)

A fizikai közérzet problémája

kál a magaslatra. Fem tud belenyugodni, hogy halálos sebet kapott. Maga előtt látja Tybaldot és hadonász kardjával, rá akarja vetni magát ellenfelére, de fizikai közérzete olyan, hogy ereje elhagyja és holtan zuhan Romeo karjába. Azt hiszem, ez a példa a kettő szintézisei a fizikai cselekvés a néző elé tárja a szereplő jellemét, a fizikai közérzet pedig feltárja emocionális rendszerét. Amikor dolgozni kezdUnk az alak megformálásán, párhuzamosan két irányban kell haladnunk: mi a cselekvés az illető jelenetben és milyen közben a szereplő közérzete. Egy előadással kapcsolatban a következő szituáció merült fel: a darab hősét kizárták a Komszomolból és az iskolából. Azt mondtam a színésznek: gyerünk, próbáljuk csak meg - te énekléssel küzdőd le félelmedet. A színész énekelni kezdett. Azt mondtam neki, ugy énekel, mintha kiránduláson lenne. A szinész igy válaszolt: ,Ne beszéljen érzelemről. Én cselekszem, az érzelem pedig majd megjön!' öt nappal a bemutató előtt azonban ki kellett hagyni az éneket az előadásból. Most elmondom, hogyan történnek az ilyen dolgok az életben: a fronton egyszer századunk őrségben volt és az egyik katona megszökött. A visszavonulás szörnyű napjai voltak ezek. A katonát elfogták, összeült a hadbíróság és a szökevényt főbelövésre Ítélte. Mi őriztük. És ez az ember, aki tudta, hogy két-három óra múlva agyonlövik - ez is énekelt.De ettől az énekszótól hideg futkosott az ember hátán. Attól, hogy a fogoly félt a haláltól, el akarta kergetni az átkozott halál gondolatát és szörnyű hangon énekelte:,Drága föld, szülőhazámnak földje'. Miért nem sikerül mindig a színházban tolmácsolni a bonyolult fizikai közérzetet? A fentebb idézettekhez hasonló esetekben nagyon érzékeny lélekkel, intuitiv módon, igazi tehetséggel kell megtalálni a bonyolult fizikai közérzetet. Ml pedig néha megelégszünk az áttétel-nélküli cselekvésekkel, érzelmi apparátusunk eldurvul."