Szekeres József: A színpadi alak problémája, (SZTI, Budapest, 1961)

A szerző arculata

jük, hogy hosszú és nehéz útra készült fel, s világosan el tudjuk képzelni, hogy ez az ember már nem egyszer volt fegyenc szállítmányban igy, egy szál zakóban, kitartóan menetelve rossz időben, hideg, őszi esőben,csipős széllel szemben. És most is készen áll erre az útra, még gallérját is felhajtotta, hiszen odakinn vágni lehet a ködöt, nyirkos a levegő. Egészen más színeket, más ritmust és alakokat talál Nyemirovics-Dancsenko Csehov Három nővérjéhez. Itt egészen másként nyilatkozik meg az előadás magja, témája, amelyet a rendező igy határozott meg: »vágyódás a jobb élet után'.Mig Gorkij darabjának előadását a kompozíció, a beállítások, az egyes részletek bölcs szabatossága és kiélezettsége,a rajznak valamiféle grafikai pontossága jellemzi, addig a Három nővérre elsősorban a költőiség, az egész előadás zeneisége a jellemző, s ezekben a jellemvonásokban világosan és tisztán felcsendül a jövendő jobb élet utáni vágyakozás, a jobb életről szőtt álom. Az egész előadás felépítése olyan, mint egy hatalmas és bonyolult szimfónia, amelyben egyre erősödik és fejlődik a négy tétel-felvonásból álló zenei vezérmotivum. ... Masa szótlanul feláll, némán felteszi kalapját, felhúzza keztyüjét. ,Hová mégy?' - kérdezi Olga, ,Haza... Ma levert vagyok, rossz kedvem van» ne is hallgass rám' A tavasz, a reménység, az öröm témájába halkan, visszafojtottan belép a tartózkodó vágyakozás és fájdalom témája.Olga fürkészőn Masára néz, mintha mellé akarna lépni,át akarná ölelni, mintha tartóztatni akarná, de azután mégsem megy hozzá, hanem elfordul, s észrevétlenül letörli kicsorduló könnyét. Irina szótlanul odalép Másához, némán leül mellé, gondolataiba merül. Ezek az egyszerű cselekvések oly megfoghatatlanul muzikálisak, hogy a Masa levertségével felcsendülő téma sajátos kíséretének tűnnek. Igy szokta a zenekarban az alap-hangszer melódiáját követni a vonósok könnyed, alig hallható kísérete." - 44