Szekeres József: A színpadi alak problémája, (SZTI, Budapest, 1961)

Bevezetés

Az Oroszországi Színházi Társaság /VTO/ Sztanyiszlav­szkij és Nyemirovics-Dancsenko alkotó örökségének feldolgo­zására és továbbfejlesztésére a Szovjetunió legismertebb rendezőinek bevonásával sajátos szinházi laboratóriumokat létesített.Ezeknek a laboratóriumoknak az a munkamódszerük, hogy egy neves idősebb rendező - lehetőleg Sztanyiszlav­szkij közvetlen tanítványa - vezetésével a rendkívül szét­ágazó problémakör egy-egy központi kérdését tárgyalják meg, mégpedig ugy, hogy a vezető rendező rövid előadásban kifej­ti a probléma lényegét, majd a laboratórium tagjai megbí­zást kapnak egy-egy részletkérdés alaposabb kifejtésére, s ezt az előadást, illetve tanulmányt a laboratóriumban közö­sen tárgyalják meg. A VTO jelenleg négy ilyen laboratóriumot működtet Jurij Zavadszkijnak, Mihail Kedrovnak,Georgij Tovsztonogov­nak és Alekszej Popovnak, a Szovjetunió népművészeinek ve­zetésével. Jelen kiadványunk az Alekszej Popov vezetése alatt álló laboratórium /tagjai: Sz. Barkan, D. Vurosz, B. Golubovszkij, J. Jevdokimov, V, Kapusztyina, B. Lvov ­Anohin, I. Manuhina, Ifi. Mikaeljan, 0. Szoljusz, V. Csicsko, A. Satrin ós A. Efrosz/ vitáinak anyagából közöl a magyar olvasót is érdeklő anyagot. Kiadványunk alapja a Moszkvában 1959-ben a VTO saját kiadásában megjelent Az alak problémá­ja a szinpadi alkotásba n cimü könyvecske, amely a laborató­rium vitáinak gyorsírásos jegyzőkönyvét tartalmazza. Mint­hogy a viták során nem egyszer olyan kérdések is merültek fel,amelyek Magyarországon ismeretlen ós magyar viszonylat­ban érdektelen konkrét szovjet szinházi jelenségekkel áll­nak összefüggésben, a magyar olvasó számára ugy véltük meg­könnyithetni az anyag tanulmányozását, hogy ezeket a rész­- 3 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom