Szekeres József: Az ismeretlen Sztanyiszlavszkij (SZTI, Budapest, 1960)

Hont Ferenc: A színművészet tudománya

előfutárai, harcos vitairatokban próbálták eldönteni, hogy valóban átélte-e a szinész a szinpadi alak érzéseit, vagy hideg fejjel és sziwel csupán megtéveszti a nézőt. Diderot hires "szinészi paradoxon"-;)áról még ma is hevesen vitatkoznak Párizsban. Tudós német professzorok vastag köteteket szerkesztettek, filozófiai és lélektani rendszereket építettek a szinészi alkotás folyamatáról. Elméleti papiros-építményeik a gyakorlatban mindig összeomlottak. önvallomásaikban az elméleti problémákkal is viaskodó nagy színészek feltártak egy-egy részlet-titkot a szinészi alkotás rejtélyes folyamatából. így többek között a mi Egressy Gáborunk vagy méltatlanul elfelejtett Rakodczay Pálunk. De a szinészi átélés törvényszerűségeit nyomonkövetni, az "átlényegülés" folyamatát megmagyarázni ők sem tudták. A szinészi alkotás titkát ők sem fejtették meg. Az utat a szinészi alkotás évszázadokig felderítetlen titkának megfejtéséhez,az alkotó folyamat törvényszerűségeinek feltárásával Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij fedezte fel. Életmüvével kezdődik a színművészet tudománya. Élete a művészetben Sztanyiszlavszkij - családi nevén Alekszejev - a hanyatló feudalizmus és a feltörő kapitalizmus korszakhatárán született, két évvel a jobbágyság formai eltörlése után, 1863-ban.

Szinészi pályája gyermekkorában kezdődött. A családi házban szinielőadásokat rendezett testvéreivel és barátaival. Ifjú korában műkedvelő társaságokban működött mint szinész és mint rendező. Később hivatásos színházakban is játszott és rendezett. 1897-ben döntő fordulatot jelentett életében találkozása későbbi elválhatatlan munkatársával, Vlagyimir Nyemirovics-Dancsenkóval,aki akkor már ismert drámaíró volt. Ketten alapították meg a. világhírű Moszkvai Művész Színházat 1898-ban. A Művész 3zinházat negyven éven át vezette Ayemirovics-^ancsenkóval együtt. A színház mellett sziniiiskolát és stúdió - színházakat szervezett, a szovjet - 4 -