Szekeres József: Az ismeretlen Sztanyiszlavszkij (SZTI, Budapest, 1960)

Iparos munka

illusztráló testjáték nevetséges; művészetünkben a testjáték kizárólag az érzelem és a lelkiélet szép kifejezőjeként élhet. XXX Az általános színészi iparos-testjátékon kívül se szeri se száma azoknak az ábrázolási sablonoknak, amelyek a színészi játék legkülönbözőbb mozzanataira alkalmazhatók. Az ábrázolási sablonok a hangbeli sablonokhoz hasonlóan nevetségesek, gyakran egyenesen kellemetlenül nyíltak, egysíkúak és Ízléstelenek. Számtalanszor találkozhatunk a szavakat illusztráló ábrázolási sablonokkal. S itt ugyanugy, mint a beszédben, a mozgás és a mozdulatok a szó közvetlen jelentését mutatják be,nem pedig a mögötte rejlő érzést. A "kis, nagy, szép, jó, rossz" stb. szavaknak itt is megvan a maguk meghatározott sablonos mozdulata, amely a nagyságot, térfogatot, külső formát, sajátosságot, stb. illusztrálja. így tehát a szóbeli sablonok szoros kapcsolatban állnak a testjáték sablonjaival. Kölcsönösen magyarázzák és kiegészítik egymást. Egyes e setekben a mozdulat kísérője a szónak, más esetben megfordítva, a szó illusztrálja a mozdulatot. Az iparosmunka meg akarja hamisítani magát az érzést is. Vannak olyan sablonok, amelyek az állítólag rejtett, valójában azonban hiányzó érzéseket, érzékeléseket és élményeket ábrázolják. Itt különösen világosan lelepleződik az iparosmunka Ízléstelensége, egyenesvonalusága és korlátoltsága, de egyszersmind a gépies sablon erőtlensége ós tehetetlensége is. Hiszen valójában nem lehet egyszer s mindenkorra érvényes sablont kitalálni a lelkiállapot bemutatására, az érzelmek, szenvedélyek, sajátosságok feltárására, mert ezzel megöljük őket. A színpadon nem lehet gépiesen élni. - 43 -