Fuchs Lívia: A tánc forradalmárai. Vendégszereplők 1898 és 1948 között. Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest 2004. március 19 - május 2. (Budapest, 2004)
Kísérlet a szintézisre
és Kossá Gábor, míg első alkalommal még Botkán kívül csak a magyar származású Czóbel Lisa táncolt Jooss csapatában. A társulat részben új műsorral érkezett, hiszen a régi nagy sikerek mellett bemutatták Jooss frissen elkészült - Ma este...Strauss..! és Ballada - vagy Budapesten korábban nem játszott műveit - A tékozló fiú és a Pavane... - is. Az új repertoár és az új táncosok meg tudták őrizni az együttes korábbi értékeit, s egyben azt bizonyították, hogy az évek során azért változott az együttes stílusa. “Megszűnt a felforgató tánctan merev ortodoxiája, már nincs meg a csak azért is forradalmiság szájkeserűje, helyette gazdagon árnyalt korszerű balettkép tárul elénk.” - összegzi véleményét a recenzens, s hogy ne hagyjon kétséget sem, mire gondol, ki is mondja, hogy a korábbi “németes”, azaz elméletieskedő táncfelfogást ekkorra felváltotta a “latinos”, azaz poétikusabb és artisztikusabb hangvétel. Egy másik lapban ismét a társulat nevében szereplő balettel vetik össze az együttes stílusát, s megállapítják, hogy a Jooss Balett műsora “távol áll az ortodox értelemben vett balettől, elgondolásaiban, szellemében és kifejezésmódjában kifejezőbb, színesebb, emberibb, látszik a modern mozdulatművészet apostolának, Lábán professzor tanításának a hatása.” [ )e |10] yojt már ekkor az ortodox balett? A megreformált balett ekkorra már éppen úgy kortársi és színházi jelleget öltött, mint a modern tánc, még ha a kétféle táncnyelv és kompozíciós metódus közötti különbség majd csak jóval később, a 60-as években kezd átolvadni egymásba. Ennek azonban már a budapesti közönség nem lehetett a részese, mert az 1948-at követő politikai változások a magyar közönséget kíméletlen erőszakkal évtizedekre elzárták a táncművészet korszerű folyamataitól. Mindezzel pótolhatatlan veszteség érte a magyar táncéletet, hiszen megszakadt az a szerves kapcsolat, ami éppen öt évtizeden át Európához, s benne a modern tánc és korszerű balett legkülönfélébb irányzataihoz fűzte a magyar nézőket és művészeket.