Fuchs Lívia: A tánc forradalmárai. Vendégszereplők 1898 és 1948 között. Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest 2004. március 19 - május 2. (Budapest, 2004)
Kísérlet a szintézisre
j\ísérlet a szintézisre A JOOSS Bi TÁRSULATÁNAK VENDÉ« KIRÁLY SZINHi Gyagilev 1929-es halála és együttesének szétszéledése után lezárult a század első jelentős balett reformjának korszaka. Az Orosz Balettből kivált koreográfusok zöme az Orosz Balettől átvett műfajokat, dramaturgiát, táncnyelvet és stílust folytatta vagy fejlesztette tovább - egyre kevésbé érintetlenül a modern tánctól. Ugyanez a közeledés, az eddig egymást tagadó művészeti felfogás kölcsönös elismerése a modem tánc oldaláról is elindult, s ennek egyik első markáns képviselője Lábán egyik tanítványa, Kurt JOOSS/1901-1979/ volt. Együttesének vendégszereplése a 30-as évek legnagyobb táncművészeti eseményét jelentette Budapesten. Jooss négy éven át Lábán egyik legtehetségesebb táncosa és munkatársa volt. Művészileg önállósulva már a 20-as években azt az “eretnek” nézetet hirdette, hogy a modern táncosok képzésében is helyet kell kapnia a klasszikus balettnek, mint a testet képző technikai eszköznek. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik az un. táncszínházi műfaj kikísérletezése, vagyis olyan drámai művek színpadra állítása, amelyekben - a korszerű balettekhez hasonlóan - a zene, a színjáték, a képzőművészet sajátos eszköztára is szerves része a tánckompozíciónak. Azaz Jooss modern tánc társulata hasonló művészi célokat tűzött ki s valósított meg, mint korábban az Orosz és a Svéd Balett, így társulatát mindenütt “balettként” hirdették. A budapesti vendégjáték beharangozásánál is olyan érvekkel csábították a közönséget, hogy “A legtökéletesebbnek elismert orosz balettnek .. .Jooss társulata foglalta el a helyét diadalmasan, túlszárnyalva nagy elődjét. Balettjeiknek összefüggő cselekménye van, mely hol poétikus, hol izgalmasan érdekfeszítő, máskor meg rendkívül mulatságos.”^ * ^ Jooss azonban, mint vérbeli modern táncos, olyan repertoárral járta Európát, amelyben a táncosok valóságos - és a nézők kortársaiként ábrázolt - emberek történeteit keltették életre drámai vagy szatirikus formában, költői vagy humoros hangvétellel. Jooss ÁPRILIS 9-16-ig Az 1932-ben 19 nemzet pályázói \ Jooss Kurt társulata A társulat az Páris—Brüsszel—Köp legelőkelőbb színházt öntetü, lemgamasabb dukciója egészen ujsz nem maga a lüktető A legtökóletes képviselője Anna Pav. dalmasan, túlszárnyal' ménye van, mely hol rendkívül mulatságos, zőbbek, mint a szavt Mit ir a D'M Élvezetesebb e e Meglepő, újszerű, r Mindent nyújt. Tünet* Elragadó még azok és táncért. Csodás együl
