Fuchs Lívia: A tánc forradalmárai. Vendégszereplők 1898 és 1948 között. Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest 2004. március 19 - május 2. (Budapest, 2004)
A balettművészet megreformálói
III., Tisza Kálmán-tér gg US DEZSŐ. március 6-án 1. év, 107-ik Kezdete %Q órakoi szári ballet felemelt helyára^Kal. A. Benois. Műszaki igazgató: Allegri. Rendező: Grigoríew. Karnagy: Monteux latra. >ky. Jeienetezte: L. Bakst és M, Anisfeld. A jelmezeket és kellékeket tervezte : Rimsky-Korsakow, a fátyoltáncot; Glinka, a bakhanált: Giazunow, fussorgsky. Egyptomi táncosok: Umansky, Burmán, Loboika, Gudin, Kostecki, Zielinski urak. Zsidó táncosok: Kobeleff és Zalich nrak. Görög lányok: Pile, Makerska, Stasko, Cserepanova, Pflanc, Urakova kisasszonyok. Görög férfiak: Semenoff, Sergejeff, Kocsetovsky, Romanoff, Warzynski Fedoroff urak. Szilének: Kremnieff, Gavriloff urak. kísérete, nép, templomszolgák. otominiiirä ^ :«i: -A Benois. Zenijét: N. Cserepnin. A táncokét tervezte * O. Allegri. p::»*.'? ........... Piltz Nijin.sk« Ví! :- ..................... Baranovics . ... Froman tokratikus életérzést sugalló klasszikus balett csiszolt formáit, s ezzel a lélek mélyén szunnyadó érzéseket segítsék felszínre. 95 Végül is az Orosz Balett elsó' két vendégjátéka igazi revelációt jelentett, mert érzékletesen bizonyította, hogy a balett nem halott művészet, hanem korszerű színházi nyelv. A Magyar Színpad hasábjain Hevesi Sándor “visszaművésziesített tánc”-ként méltatta az oroszokat, Nizsinszkijről pedig azt írta, hogy “tánca elsőrendű színjátszás”, mert Fokin “a táncost visszaalakította...nagy pantomimikussá”, azaz előadóművésszé.9^ Mások is úgy látták: “Az új balettnek tehát a lényege az, hogy a mozdulataival és mimikájával épp olyan illúziót akar kelteni, mint a színész. A zenés némajátékhoz, a színjátszáshoz viszi közelebb a balettet. ”97 A Hét recenzense is az új színházi törekvések közé helyezi el az orosz balettet. “A szövegkönyv: mintaszerű dráma, irodalmi érték...A koreográfussal és a zeneszerzővel egyenrangú tényezője a hatásnak a színpadművész. A rendező. Az orosz balett színpadja a pikturális szempontok uralomra jutását mutatja, a pikturális szempontokból való stilizálást. Erre a megoldásra Gordon Craig-gel és Reinhardttal körülbelül egy időben jött rá Bakszt, a híres orosz festő. A színpad: festmény...a gesztusok, a kosztümök, a dekorációk mind alárendeltjei e festői kép egészének.”-^ Bálint Lajos ugyancsak abban látta az orosz balett jelentőségét, hogy “a tánc, a zene, a díszlet, a jelmez valamely összművészete, mely most már nemcsak dekoratív és ornamentális, alig valamit jelentő képek sorozata vagy bravúros lépésalakzatok artista produkciója” volt.99 S hogy mennyire a század elejének fő törekvése a színház összművészeti jellegének újbóli felfedezése, idézzünk végül egy 1906-ban publikált Duncan cikkből, amelyben Duncan Gordon Craig színházi reformjait védelmezi. Az a gond, írja, hogy
