Fuchs Lívia: A tánc forradalmárai. Vendégszereplők 1898 és 1948 között. Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest 2004. március 19 - május 2. (Budapest, 2004)

Az európai modern tánc vezető személyiségei

Impekoven ugyanis “a zenének engedi át az elsőbbséget, ezt értelmezi, fokozza egy testvérművészet eszközeivel. Amit művel, az a muzsika tökéletes transzpozíciója a táncba. Szavakkal így nem lehetne elmondani Schumannt vagy Bachot.” ^ Vagy - tegyük hozzá - Mozart, Couprin és Rameau, majd Bartók és Milhaud muzsikáit, melyek rendre felcsendültek Impekoven 1937-ig tartó gyakori vendégjátékain.

Bájos, naiv, szűzies, gyermeki, szelíd - ezek a leggyakoribb jelzők Impekoven táncának leírására, aki valamiféle megható természetességgel élt a színpadon, s ezzel nagyon is különbözött kortársaitól a német kifejező tánc többi nagyasszonyától. Ha Impekoven a porcelán nippeket juttatta a nézők eszébe, Wigman és Palucca bizonyára azt az elsöprő erőt, mely szilánkjaira zúzta ezt a lírai, már-már idilli vitrin-világot.