Tompa Andrea (szerk.): Világszínház. 4 dráma. 50 éves az OSZMI (Budapest, 2002)
Gesine Danckwart: Mindennapi kenyerünk
mintha fel kellene kelnem. Fel is kell, fel kell kelnem, magától itt semmi sem fog megváltozni. Gala A francba. Még a tisztítóba se tudtam elmenni. Ulrich Ez egy arc. Ezzel kell az utcára mennem. Egy kicsit másmilyen talán jobb lenne. Gala Valahol még lennie kell egy nejlonharisnyának, amin nincs leszaladva a szem. Ez nem lehet igaz. Ez már a harmadik, és megint nincs időm, hogy eldobjam. A harisnyát azonnal el kell dobni, miután levetette az ember, ha látja, hogy leszaladt a szem. Futó szemek nem keletkeznek éjszaka, biztos, hogy ez már volt rajtam. Nelke Na, szóval, akkor most kimegyek a konyhába. Kávét csinálni magamnak, mint egy normális ember. Kávém azért még van. Gala Az a seggfej olyan hangosra állította a zenét, hogy énekelhetnék hozzá. De nem akarok, egy szar kis figyelmességet akarok a négy falam között. Legalább. Ulrich Itt ez a Gilette, és most mindjárt itt az igazi arc. Egy traktor. Milyen traktor haladt át a koponyámon? Álmok. Álmodtam valamit. Még érzem a fejemben a melegséget. Mindenesetre. Nelke Még egyszer megfordítani. Az a seggfej fölöttem. Flallgatnom kell mindent. Flát tehetek én róla, hogy fel kell kelnie? Gala Oké, akkor ma is ezt a nadrágot veszem fel. Egy gyerekarc. Reggel mindig. Micsoda gyerekarc. Ha ezt látná valaki. Ijedt, és egyben öreg. Egy sértett arc, ami nem tudja, miért használják már megint. Ulrich Kedvesem, melyik nyakkendőt, a zöldet vagy a kéket? Szóval egyiket se, manapság lezser szabadidőruhát viselünk a munka közben. És kedvesünk sincs, tehát a döntés egyáltalán nem hozható meg. Gala Jó reggelt. Igen. Már hívtam tegnap. Maga ide akart küldeni valakit nyolcig, de most nem tudok tovább várni. Nem, mondtam magának, hogy ez egy tarthatatlan állapot! Nem, nem vagyok hajlandó. De hát ez lehetséges kell hogy legyen! Nincs ezeknek a szerelőknek mobiljuk vagy ilyesmi? Mondom, hogy nem tudok egy fél délelőttöt itt elvesztegetni! Lenne olyan kedves... Igen várok, azonnal hívjon vissza, ha tud valamit! Nelke Az ember nem adhatja fel. És mivel én mint ember nem adhatom fel, megyek zuhanyozni. Aztán leborotválom a lábam, mert mindenhol legyen rendben az ember. Ezzel a borzalmas borotvakrémmel kell csinálnom, aminek „Jó idők, rossz idők” a neve. Miért ne adjam fel, ha ilyen szar nevű borotvakrémet használok. Soha nem nézem a reklámokat, de ebben az „illatszartárban” - esküszöm - egyszerűen nem volt más. Miközben itt minden mondani akar nekem valamit, felfő a kávévizem. Gala A nappaliban dzsesszt, a konyhában klasszikusokat hallgatok. Ha őszinte akarok lenni, egy cseppet sem érdekel se az egyik, se a másik. Ezek legalább nem azt ViláfSZÍHháZ • 2IMI2/4 — 5 Gesine Danckwart / Mindennapi kenyerünk
