Nánay István (szerk.): Rendezte: Harag György (Budapest, 2000)

Kolozsvár

A fekete macska 77 A szereplőket nem változásukban láttatják, hanem állandóságukban, ki­véve Márinét, akit a szegénység törékennyé, könnyen formálhatóvá tett, és míg a többiek visszafogottan bánnak a hangjukkal, ő harsány és fecsegő. Ba­logh Éva alakítása ismét a színésznő kifinomult erkölcsi érzékéről és humo­ráról tesz tanúbizonyságot. Az előadást azonban mégis a többiek tartják össze. Vadász Zoltán (Lukács) nagy színészi egyensúlyérzékkel alakítja a gazdag, sánta és öreg férjet, Sebők Klára pedig a szegény feleség, Ida szere­pében nemcsak szépségével, hanem különleges érzékenységével, elfojtott szenvedélyességével is remekel. Márton János (Bodó bá) egyetlen jelenet­ben bizonyítja kitűnő karakterformáló tehetségét, Orosz Lujza (Lukács any­ja) kifejezőereje pedig könnyed játékmódjában érvényesül. Újszerű Senkál­­szky Endre megjelenése Krekuc bíró parasztszerepében, ezzel is gazdagítva és színesítve a tehetséges, erőteljes színész palettáját. Pszichológiailag kidol­gozatlan figurát hoz Mihály Pál Ida fiatal szeretőjének (Mihály) szerepében. Asztalos drámájában az ellentétes irányú feszültségek, a sorsszerűség, az indulatok és a társadalmi-gazdasági érdekek összeütközése sűrített drámai világot teremt. Az előadás még a Koldusasszony (Kapusi Mária) felesleges­nek tűnő expresszionista-groteszk megjelenésével együtt is rendkívül szug­­gesztív és jelentős. Asztalos darabjának színpadi újraélesztése eredményes, művészileg érvényes munka. 1975 Nagy Zsejke fordítása KOLOZSVÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom