Nánay István (szerk.): Rendezte: Harag György (Budapest, 2000)

Magyarországi előadások

Kisfaludy-játék 189 mairodalom, ha magyar? Annyit, amennyit mai idegrendszerrel életelvben és játékban bizonyítani tudunk. Annyit tehát, amennyit a magyar színját­szás ér. És kezdetét veszi a játék. Az első részben négy darab - Tatárok Magyaror­szágban, Stibor vajda, Kérők és Csalódások - sűrített változatát kapjuk, a máso­dik részben a Zách Klára elevenszik meg. Haragnak és Pályi András, Morc­­sányi Géza dramaturgnak volt miből választani, hiszen Kisfaludynál talán csak Szigligeti játékgyűjteménye terjedelmesebb. írójára jellemző ez az esszenciális válogatás, s ami a megjelenítést illeti, az már Haragot reprezen­tálja. De még a darabokról! Történelmünket idéző és jellemző helyzetek és epi­zódok követik egymást. Struktúrában következnek a témák; Tatárok Magya­rországban - címe is beszédes, Stibor vajda: belső fekély természetét mutatja be, a zsarnokságtól szenvedő népet és közállapotot. A Kérők és Csalódások egybeillesztett játékos kavalkádját Harag korrajznak jelöli, de az ő színpadi értelmezésében ennél több. Erőltetettség nélkül jelenkori magyari karakte­rünkről is beszédes galériát ad. Nem cinikusan kívülről nézvést, hanem ab­­szurdoid, képtelen állapotrajz kerekedik Harag színpadán. Már-már követ­hetetlen, ki kit szeret, hibbant vágyak és hősi allűrök, csökött ízlés és mucsai européerkedés kap itt nem is fricskát, hanem egymáshoz való kapcsolatu­kat megmutató életrajzot. A színházi este folyama aztán a Zách Klárában teljesül ki; az előbbiek összegezéséül is. A politika és a magánélet összefüggésében látunk kegyet­len feszes drámát. Erős láttatásban az ártatlanság mártírumáról szól ez a Harag-féle értelmezés... Huszadik századi, még a társadalom idegrend­szerében igazán fel se fogott és dolgozott démoni pokoljáratásról. Mond­ván: bűnös vagy, mert mi így ítéljük. Szükségünk van halálodra, hogy ural­munkat zavartalanul igazoljuk. De mielőtt megsemmisítünk, tudasd min­denkivel, hogy jogos a halálod. Amely így törvényt teremt és uralmunkat is hitelesíti. Ajánlatos tehát felvállalt bűntudattal távozni! Netán mosolyogva meg is kell köszönni ezt a túlvilágra bocsátó szíves gesztust. Mert eltévelye­­dő báránya vagy őrződnek, ha csengőd hangja külön hallik a nyájtól. Zách Klára, vádold magad! Hogy beteljesítsük az általad kimondott ítéletet! A modern inkvizíció tehát! Egykoron a jó lelkiismeret tied lehetett a reád zuhogó vádak áradata közepette is, mondja Harag Zicű-értelmezése, most a dobogót körbe ülő játszó-bírák önpiszkításra kényszerítik Klárát - ártat­lanságban is bűntudatra szorítva. Hogy az ítélet a zsebükből előhúzott pa­MAGYARORSZÁGI ELŐADÁSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom