Nánay István (szerk.): Rendezte: Harag György (Budapest, 2000)

Román előadások

IO AN A MÄRGINEANU Tóték Egy csendes falu pokollá változik - félelmetes átalakulás. Egy falu, amely háború által „theatrum mundi"-vá válik, ahol - bár a harcok messze foly­nak, s az ágyúk hangja sem hallatszik - a patriarchális élet nem folyhat to­vább úgy, ahogy addig. A legborzasztóbb metamorfózis azonban egy félig szimbolikus, félig Jarry-féle bohózati szereplő, az Őrnagy színre léptével a békés lakosok lelkében és agyában megy végbe. A tragikum mint egy rette­netes pillanat a komikumból is születhet - mutat rá Friedrich Dürrenmatt; Örkény István Tóték című darabja illusztrálhatná e kijelentést. A kolozsvári Nemzeti Színház előadása a groteszk két nagy mesterének, a drámaíró Ör­kény Istvánnak és a rendező Harag Györgynek a találkozása. A tragikomi­kus, a modern tragikus bohózatok sémájától eltérő darab a Harag által el­képzelt előadásban túllép a háborúellenesség szimpla értelmezésén, s egy keserű humorral sugallt császári-királyi atmoszférában egy tipológia párla­ta lesz, melyből nem hiányzik a rezesbanda, a kissé túlérett kacér hölgy, a gömbölyded pap, a pénzesebb hivatást kedvelő egykori ügyvéd. A rendező ebben az előadásban is bizonyítja, hogy ismeri a színészekkel való munka minden fortélyát, és a művészi eszközök sokszínűségével ké­pes stilisztikai egységet létrehozni. A színészi alakítások abszurd univerzu­mot hoznak létre. A lényeg és látszat közti játék a groteszk tragikumát hang­súlyozza. A fasizmus kvintesszenciáját, az Őrnagy baljóslatú alakját Gelu Bogdan Iva§cu egy automata merevségével ábrázolja; megpróbálja elkerül­ni a „negatív hős" sémáját, de a patológiai „eset"-re történő redukálást is (mely egyébként a szerző szándékában erősebb), és egy belső ficam által el­torzított tragikus szereplőt sugall. A Tótékkal szembeni viselkedésének kö­vetkezményei az előadásban fokozatosan bomlanak ki; a darabos és szigo­rú, elembertelenedésében groteszk és félelmetes, sötét őrnagyot elöntő féle­lem különböző módon lopakodik be a házigazdái leikébe. Gheorghe M. Nutescu (Tót Lajos, az erős tűzoltóparancsnok) a látszólag nehézkes naivi­

Next

/
Oldalképek
Tartalom