Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Második rész: Drámajáték irodalmi művek tanításakor
3. 1 Első játékunk két asszociációs kör: az egyik témája Krúdy Gyula, a másodiké Szindbád alakja. A két kör hasonló, de mégsem egy: így világossá válik diákjaink számára a szerző és a megteremtett alak közötti egyértelmű különbség. Ezt egy újabb játékkal, a szerep a falon egy változatával tehetjük még nyomatékosabbá: az alak körvonalainak felrajzolása után olyan fogalmak gyűjtését kérjük, melyek egymás ellentétei ugyan, de Krúdyra mégis igazak. Ezután még egy alakot rajzolunk fel, melynek egyes részei fedik a Krúdy-alakot, más részei elválnak attól. Ez Szindbád alakja. A gyűjtést úgy rendezzük el - és persze folytatjuk is, ha újabb ötletek merülnek fel -, hogy a mindkettőjükre jellemző fogalompárokat a két alak „közös” részébe, a csak egyikükre jellemzőt a különálló részbe írjuk. Ezután megismertetjük diákjainkat az alteregó kifejezéssel, megmagyarázzuk a szó jelentését is. Tisztázzuk, vajon miért éppen itt került elő ez a kifejezés. Jó lenne, ha táblára rajzolt alakjaink a megbeszélés közben és azután is a táblán maradnának. Ezután állóképet kérünk négy-ötfős csoportokra oszlott diákjainktól, melynek címe Krúdy Szindbádja. A szép megoldások rendszerint magukba foglalják mindazt, amiről korábban szó esett. Az állóképek bemutatása közben az éppen nézőként jelenlévő tanulók egy-egy szóval-fogalommal kifejezik, mit ábrázol a kép, mely egyrészt jó visszajelzés a dolgozó csoportnak arról, hogyan dolgozott, másrészt továbbgondolkozásra serkent. Az óra következő részében másik két alteregót: Huszárik Zoltánt és Latinovits Zoltánt ismertetjük meg tanítványainkkal. Egy rövid filmrészlet bemutatása után (amely Majmunka és Szindbád között játszódik) megkérdezzük, hogy a táblán lévő ellentétes fogalmakból itt melyeket tartják igaznak, esetleg milyen újabb fogalmak jutottak eszükbe a film láttán. Táblán lévő alakjainkat kiegészítjük két további kontúrral, és a gyűjtés folytatódhat. Ezután a foglalkozás középpontjába Szindbád és Majmunka kapcsolata kerül. Első játékunk azt próbálja felidézni, hogyan találkoztak ők ketten. Csoportos némafilmszerű jeleneteket várunk a gyerekektől, amelyeket a találkozás pillanatában merevítenek állóképpé. Érdekes megfigyelni, milyen jól megtalálják a diákok a hangulatilag ideillő elemeket, alkalmakat, jellemeket. asszociációs körök szerepek a falon - ellentétes fogalmak szimbolikus állóképek asszociációkkal jelenetek szöveg nélkül 163
