Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)

Második rész: Drámajáték irodalmi művek tanításakor

dag képi világ: színek, izek, szagok erőteljes jelenléte, melyek nagyban hozzásegítenek egy-egy novella hangulatának megteremtéséhez és az emlékezés technikája, mint szerkesztőerő. Ezáltal a múlt és a jelen összeolvadnak, szinte elválaszthatatlanok. A pontos jellemzések, a tárgyszerű leírások hiányoznak Krúdy írásaiból, helyettük atmoszférák, hangulatok megragadására törekszik. írásainak nagyon fontos eszköze a zeneiség. És mivel hőse mindig magányos, hát gyakori a művekben a belső monológ technikája is. A sok különböző időszakban született és különböző műfajú Szindbád-mű valahol egyértelműen összekapcsolható, hiszen témáik mindig ugyanazok körül a gondolatok körül forognak: a nők, a szépség, a szerelem gondolata mellé az utazás, az ételek és a halál motívuma kapcsolható.

1.2 1971-ben készült el Huszárik Zoltán Szindbádcímű filmje, egyértelműen Krúdy művészetéhez kapcsolódva és azt felhasználva. A film mégsem csupán az írások filmrevitele, hanem önálló művészi alkotás. Sára Sándor operatőr varázslatos képi világot teremt, melyben Szindbád: Latinovits Zoltán talán éppannyira magából építi fel az ábrázolt hőst, mint Krúdy vagy akár Huszárik.

2. Krúdy Gyuláról a Nyugat irodalmának tárgyalásakor, általában Ady és Móricz között szoktunk beszélni, ha követjük a legtöbb tankönyv által ajánlott tárgyalási rendet. De mivel sajnos Krúdy nem érettségi tétel, és az idő ekkor már rendszerint igencsak szorít, előfordul, hogy éppen csak említjük, vagy teljes egészében kimarad az anyagból. Pedig Krúdy fontos része a magyar irodalomnak és a magyar kultúrának, az általa teremtett miliő megismerése nélkül diákjaink nehezebben tájékozódnak majd a XX. század magyar és világirodalmában.

3. A következő drámafoglalkozás pontosan ennek a hangulatnak megfogására törekszik, felhasználva Krúdy novelláit és Huszárik filmjét egyaránt. Elvégzéséhez előismeretként akár egy bevezető óra és egy-két novella vagy novellarészlet elolvasása vagy felolvasása is elegendő lehet. A foglalkozás akár 45 perc alatt is elvégezhető — és ha mindenre kiterjedő irodalmi tudást nem is ad, de talán egy Szindbád-élménnyel gazdagítja diákjainkat, ösztönözve ezzel őket arra, hogy alaposabban megismerkedjenek Krúdy (vagy akár Huszárik) művészetével.

162