Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban
asszociációs körök befejezetlen mondatok így tanulóink minden magyarázat nélkül megértik a helyzetből adódó dramaturgiai sajátságokat is. Ezután kérjük meg őket, vizsgálják meg gyűjteményeiket és csoportosítsák a talált anyagot aszerint, milyen szerepet kap bennük a tér. Eszerint elkülöníthetőek a dramaturgiailag érdekes helyzetek (például az erkély-jelenet: Romeo lent, Júlia fent, illetve Júlia kint, a Dajka bent) a nyelvileg szép megfogalmazásoktól. Például: JÚLIA: Mindent inkább, mint azt az esküvőt! Mondd, hogy vessem magam le bástyafokról, Hogy rablók közt, vagy kígyók közt tanyázzam, Kötözz egy ordító medvével össze: Vagy zárj egy kripta-boltba éjszakára, Hol garmadában állnak vézna vázak, Lekoppant csontok, csempe koponyák, Akár a frissen ásott sírba fektess, Az új halottal egy lepelbe burkolj-. Bármit kérhetsz, mit fogvacogva félek — S én szemrebbenés nélkül megteszem, Ha Rómeóhoz hű maradhatok! (IV.felvonás, l.szín). Ebben a témában érdekes asszociációs játék lehet az is, ha megvizsgáljuk, egyes szereplőkhöz milyen tér illik. Az asszociációs körök után ismét megvizsgálhatjuk, kinek szántunk többségében nyílt vagy zárt teret, és ki kapott esetleg emelt helyet vagy mélységet játékunkban. Ezzel a játékkal már összekapcsoljuk a tér vizsgálatát a jellemek vizsgálatával. Ezután — még tovább nyitva a tér szimbolikus szerepének vizsgálatát — megpróbálhatjuk a mű helyszíneinek szimbolikus tereit is megközelíteni befejezetlen mondatokkal: • A bálterem olyan hely, ahol... • A kripta mélye olyan hely, ahol... • Egy templom cellája olyan hely, ahol... • Egy lányszoba olyan hely, ahol... stb. 68