Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban
Shakespeare Romeo ésJúliá')ít ma két egyformán kiváló fordításban olvashatjuk magyarul. Kosztolányi Dezső munkája korábban, 1930-ban készült, Mészöly Dezsőé 1953-ban. Mészöly fordításában felhasználja az első quartó egyes szövegrészleteit is, míg Kosztolányi változata főként a második quartón alapul. A két fordítás között érdekes szemléletbeli különbség van. Ahogy Hevesi Sándor, kiváló Shakespeare-filológus, a Nemzeti Színház rendezője megfogalmazta: Shakespeare két nagy kapun át tört be a kontinensre. (HEVESI 1964:179) Először a XIX. században, a színpadon keresztül — ennek az áramlatnak kapcsán születtek Arany, Petőfi, Vörösmarty fordításai. Másodszor a XX. század elején - az irodalom révén. Ennek a hullámnak eredményei a nyugatosok Shakespeare-fordításai, Kosztolányi munkája is. Maga Kosztolányi így vélekedik a Shakespeare-fordítás elvéről: .....Shakespeare-t a teljes, felbontatlan egészében kell visszaadni, úgy, ahogy van, körülírás, magyarázat, fölhígítás, egyszerűsítés, szépítés és cifrázás nélkül”. (KOSZTOLÁNYI 1933:351) Ő a legpontosabb szöveghűségre törekedett, Mészöly - aki a Madách Színháznak készítette fordítását - a színpadszerűséget tartotta legfontosabbnak. (Ez az oka annak, hogy a drámajátékkal történő feldolgozásnál mi is az ő fordítását használtuk.) A Romeo ésJúlia átdolgozása már 1793-tól ott a magyar nyelvű színjátszás műsorán. A teljes, hű szöveg azonban csak 1844-ben csendül fel a Nemzeti Színházban. A címszerepek — súlyuk és jó játszhatóságuk miatt — színészeinknek szinte a kezdetektől szerepálmai közé tartoztak. A Nemzeti Színház első Rómeója Lendvay Márton, Júliája Lendvayné volt. A későbbi alakítások közül kiemelkedik Beregi Oszkár, Uray Tivadar, Ladányi Ferenc, Darvas Iván és Latinovits Zoltán Romeo szerepében, és Márkus Emília, Bajor Gizi, Tolnay Klári, Váradi Hédi, Ruttkai Éva, Törőcsik Mari Júliáéban. 1931-ben Hevesi Sándor, 1940-ben Dr. Németh Antal, 1971-ben Major Tamás, 1983-ban Sík Ferenc állította színpadra. Érdekes átdolgozása született Ruszt József munkájaként. Ahogy a világ színpadain, úgy Magyarországon is a legnépszerűbb és legtöbbet játszott drámák közé tartozik, játszóknak és nézőknek egyaránt kedves. 2. Valószínűleg sok kollégával egyetértünk, mikor azt mondjuk, a Romeo és Júlia mindenképpen a tanítandó kánon része. Elég általános felfogás, hogy az angol reneszánsz tárgyalásánál, Shakespeare munkásságának illusztrálá66