Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Második rész: Drámajáték irodalmi művek tanításakor
Megvizsgáljuk, mikor melyik jelentés dominál a novellában, és megpróbáljuk további jelentéssíkokkal bővíteni a szótár választékát a novella alapján. Eltűnődünk azon is, miért ezt a szót választotta Móricz a novella keretéül. Végül esetleg azon is elgondolkodhatunk, kik lehetnek azok a mai társadalomban, akiket Móricz így nevezne, ha ismerné őket. 3.3 Harmadik foglalkozásunk zbún motívumát vizsgálja. Első játékunk az önálló alkotómunka területébe tartozik, tanulóink kis csoportokban dolgoznak. Feladatuk elképzelni és ki is dolgozni, hogy ha a Barbárok ballada lenne, mi lenne a refrénje? Az így született verssorok meghallgatása után arról beszélgetünk, mitől bűn a bűn. Miért nem tartja bűnnek tettét a veres juhász, illetve miért nincs bűntudata tette miatt. Miért „segít" neki a szíj, hogy fölismerje bűnét? Milyen kifejezéseket használ a novella a bűn körülírására? Ezután érdemes eltűnődnünk azon, milyen világ az, ahol ez megtörténhet. Mi hiányzik abból a világból? És ez a mai világ már nem az a világ? Milyen bűnök nem bűnök ma az emberek szemében? A téma zárásaként apró jelenetek alkotására hívjuk diákjainkat, melyekben kötött a kezdőmondat (esetleg ez az egyetlen elhangzó mondat a jelenetben): Ott volt, hát elvittem, vagy: Jó ötletnek látszott. A játék természetesen más mondatokkal is folytatható, bővíthető, de lényeges, hogy ne a súlyosabb esetek kerüljenek terítékre, csak a mindennapok apróbb ügyei. Ez is elég lesz ahhoz, hogy diákjaink megérezzék-megértsék célunkat. IRODALOM BORI Imre: Móricz Zsigmond prózája, Újvidék, 1982. CZINE Mihály: Móricz Zsigmond, Debrecen, 1992. KANTOR Lajos: Vallomásos Móricz Zsigmond, Bukarest, 1968. KULCSÁR SZABÓ Ernő: Beszédmód és horizont, Bp., 1996. 160 önálló alkotómunka kisjelenetek
