Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)

Második rész: Drámajáték irodalmi művek tanításakor

1977-ben több Hamlet-benvitMÓt. tartanak az országban. Budapesten ismét a Madách Színházban, Hamlet Huszti Péter. Érdekes, erősen húzott előadás ez, inkább a főszereplőre, mint a műre koncentrál.

Az ezutáni időszak a különleges értelmezéseké, a speciális Hamlet-tlőadások jegyében zajlik. Valami egyénire törekednek az alkotók, hol a látványban (Győr, Hamlet: Cserhalmi György), hol a címszereplő figurájában (Szolnok, Hamlet: Kovács Lajos), hol saját gondolataik kiegészítésére használják a művet (Budapest, Játékszín - Kozák András és a Kaláka együttes) stb.

1984 ismét a magyar Hamlet-kultúra érdekes éve. Három említésre méltó feldolgozás születik ekkor, kettő színházban, egy a televízióban. Kaposváron ekkor van ereje teljében a műhely, nagy sikerrel játszanak itthon és külföldön is, az ország minden tájáról ide jár színházba a színházrajongók tábora. Itt rendez Ascher Tamás egy sajátos hangvételű és nyelvű Hamlettt (erre az előadásra születik Eörsi István feldolgozása), Máté Gáborral a címszerepben. Pécs ebben az időben a frissen végzett főiskolások gyűjtőhelye, ebben az évben is sok ifjú színész próbálgatja ott erejét. Szegvári Menyhért a Pécsi Nemzeti Színházban Kulka Jánosra osztja a főszerepet. Itt az alapötlet az, hogy Claudiusnak van igaza Hamlettel szemben. Közben Budapesten a Pesti Színházban nagy sikerrel játsszák Peter Shaffer drámáját, az Equust, amelyben Darvas Iván partnereként feltűnik Gálffy László. O nyilatkozott így egy rádióinterjúban: „Belőlem Alan Strang, az Equus hőse hozta ki Hamletet. Mindketten kitaszított, magukra maradt emberek.” A Gálffy főszereplésével készült TV-filmet Esztergályos Károly rendezte. Itt valósul meg igazán a már korábban is próbálgatott értelmezés: a Szellem csak Hamlet agyában létezik.

A következő csomópont talán 1987, amikor ismét a sajátos értelmezések, feldolgozások dominálnak. Ebben az évben készül el Nagy Feró rockopera-változata is, amely Nánay István szavaival „a társadalmi-katonai mechanizmusba beépülni nem akaró — nem tudó hős tragédiáját" (NÁNAY 1987) fogalmazza meg. Ugyanebben az évben Malgot István és társulata Rózengildék huntzutságai címmel báb, árny- és mozgásszínház-feldolgozást mutat be. Nánay kiemeli, hogy Rosencrantz és Guildenstern szerepköre súlyosabbá vált ezekben az előadásokban, míg Fortinbras egyszer sem jelenik meg a színpadokon.

Érdekes, hogy a rendszerváltás idején nem játsszák a művet sehol az országban majdnem három évig. 1990-ben Békéscsabán születik az első

107