Lakos Anna - Nánay István (szerk.): Bausch (Budapest, 2000)

Lakos Anna: Egy előadás háttere

bócleves, zöldségleves, gulyásleves, marhapörkölt, mákos tészta - kapható; familiáris, kicsi helyiség, egyszerű bú­torzat, kockás abrosz, a falakon színészek dedikált fotói; ha egy idős bácsi valamelyik nap nem megy le a szokott időben, akkor felszaladnak hozzá, hogy nincs-e valami baja. Jarger Krisztina, a Műcsarnok igazgató-helyettese, aki szintén nagyon sokat segített nekünk, s akivel a wuppertaliak találkoztak, gyerekként abban a házban la­kott, amelyben ez az intézménnyé vált Kádár étkezde működik. Az ilyen személyes kötődések nagyon fonto­sak voltak, ezek láthatóan sokat segítettek abban, hogy az egyes helyzetek átélhetővé váljanak. Vadidegenektől is a sztorikra, a történetekre voltak kí­váncsiak. Meg a beszédfoszlányokra, az intonációkra. Augusztus 20-án részt vettek az ünnepi rendezvényeken, megnézték a vásárt, a Duna parti banzájt. Többek között belenéztünk az Operettszínház Elisabeth című, Sissiről szóló, iszonyúan giccsesnek tűnő operett-musical előadá­sába is. Röstelkedtem, de azt vettem észre, hogy ők egy negyedórán keresztül megkövültén nézték. Ez az élmény feltehetően helyzetgyakorlatra inspirálta őket, mert az­tán sokat kellett mesélni nekik Sissiről, meg arról, hogy a magyarok miként viszonyulnak ma a történelmi szemé­lyekhez, mit jelent számukra az operett. Az operett dalo­kat különben is szerették. Bausch bevallotta, hogy kis­lány korában nemcsak az operett, mint olyan jelentett számára különleges élményt, hanem a magyar Rökk Ma­rika is, aki a harmincas évektől már Németországban is sztár volt. Nézte a filmjeit, sőt színházban is látta, idálja volt. Ugyancsak húszadikán Aszódon laktanya búcsún vol­tak, ahol fellépett a Honvéd Együttes is. Élvezték, hogy katonai sátrakban katonák által főzött egytálételeket 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom