Lakos Anna - Nánay István (szerk.): Bausch (Budapest, 2000)

Függelék

„Pina Bausch újfajta elemzőmódjával, a narráció (a szerkezet, a dramaturgia) csakis rá jellemző esz­közeivel, vagy éppenséggel az emberi hang, a be­széd újfajta használatával minden eddigi táncszín­házát átvilágít: szabálytalanságaival mércéje lesz annak, hogy mi is az a táncszínház... Mintha egy írót látnánk, aki egy mondatot száz­szor átír, vagy egy festőt, aki egy festményt átfest: látjuk, miként lesz tizenöt mondatból egyetlen mondat... Bausch visszalopta a táncos személyességét a táncszínházba: azáltal, hogy a szellemi érettsé­get rajzolja bele a test esendőségébe.” Többek között ezekkel a szavakkal jellemzi For­­gách András századunk egyik legjelentősebb tánc­művészét, koreográfusát, színházi alkotóját, aki­ről nehéz eldönteni, hogy minek tekinthető, amit együttesével, a Wuppertali Táncszínházzal létre­hoz: táncnak vagy színháznak. Az ő műveire való­ban illik a táncszínház műfaji meghatározás. Pina Bausch és társulata 2000. májusának végén, Budapesten, a Vígszínházban tartja legújabb pre­mierjét - ugyanis ez a produkció egy többhetes ma­gyarországi tanulmányút és műhelymunka imp­resszióiból táplálkozik. E kis könyv elsősorban magyar írók és színházi emberek Pina Bauschról készült írásaiból kínál vá­logatást, illetve az új előadás elkészültének hátte­réről igyekszik képet rajzolni. ISBN 963 9000 13 2 9 7 8 9 6 3 9 000 1 3 1 Ára 850 Ft ~\

Next

/
Oldalképek
Tartalom