Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)

III. Shakespeare még mindig kortársunk avagy a rendezés iskolája

Melyet atyám emléknapjának mondanak -Ah, egymagámban - hisz még azt sem engedik,

hogy annyit sírjak, mennyit szívem sírni vágy.

Élektra királylány, akit megfosztottak nemzetségének és rangjának minden előjogától. Szophoklésznél szüzességre kárhoztatott, Euripidésznél se nem lány, se nem asszony. Megfosztották a nekijáró társadalmi helyzettől. Elidegenített a szó legszorosabb, mindenekelőtt materiális értelmében. Élektra kényszerhelyzetben találja magát: választani kényszerül. Választhat a teljes belenyugvás és a teljes elutasítás között. Elfogadja sorsát, vagy elutasítja e sors vállalását: elfogadja a világot, amelyben anyja megölte atyját, vagy megtagadja e világ elfogadását, vállalva minden következményt.

Élektra harcában a húgával, Khrüszothémisszel, hasonlóképpen Antigoné harcában Iszménével benne van minden ellentmondás: hűség a holtak iránt és hűség az élők iránt, lázadás a hatalom ellen és a hatalom tisztelete, tagadás és megalkuvás. Élektrától azt kívánják, hogy feledjen; ő emlékezik. Élektra emlékezése tehát a múlt jelenléte és a bosszú letéteményese.

Élektra nem csupán serkenti a bosszúra Oresztészt, az ő szituációja Oresztész tettének lélektani motiválása. Oresztésznek gyilkolnia kell. Az Oresztészről szóló valamennyi tragédia drámai akciója megköveteli a gyilkosság pillanatának halogatását, Élektra alakjának színpadra állítása jelenti ezt a végső suspensumot. Pontosan meghatározható az a momentum, amikor Shakespeare Hamletiében Oresztész akciója elkezdődik. Ez az ötödik felvonás első képének vége, amikor Hamlet Ophelia sírjába ugrik. Lacarriére szép meghatározása szerint Élektra „látszólag élő”, Oresztész „látszólag halott”. Hamlet is „látszólag halott”, beugrása Ophelia sírjába nem csupán színpadi szituáció, hanem a látszólagos halál színpadi megfogalmazása és a tényleges halál előrevetítése. Ettől a jelenettől kezdve Shakespeare, mint a görög tragédiák, megtartja a hely és idő egységét. A prognózis valóra válik. Az egész udvar jelenlétében következik be, s az udvar, mint a görög kórus, a szemtanú szerepét tölti be. Szertartásosan következik be, az udvari ceremónia, rituális bajvívás és liturgikus lovagi temetés, harsonák és díszlövések kíséretében. Hamlet testét vállukon viszik a bajnokok, Claudius és Gertrud holtteste ott marad a színpadon, mint a görög tragédiákban.

A Hamlet drámai felépítése, mint a görögöknél, a késleltetés alapelvén nyugszik. Ez a drámai suspension, a klasszikus magyarázatok szerint, Hamlet habozása.

363