Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)
I. A görög tragédia és az abszurd színház
Aiasz nem arrogáns, az erős emberek ritkán arrogánsak. Aiasz nem veti meg az isteneket. Csak a segítségük nélkül is boldogul. „A föld nyugodt ereje” rejtőzik benne- mondja Aiaszról J.H. Finley.16 Homérosz istenei tisztelték Aiasz komor megszállottságát. Az alázat nem szerepelt sem az istenek, sem az emberek hősiességkódexében. Csak Szophoklész Athénája követel alázatot a halandóktól. Az istennő azért gerjedt haragra - mondja a Hírnök Kalkhasz, a jós szavait ismételve - mert Aiasz, emberi természettel születve, nem ehhez mérte vágyait. Ezek annak a Kalkhasznak a szavai, aki lemészároltatta íphigeneiát Artemisz oltárán, s aki a Homérosz utáni tragédiákban az istenek féktelen irigységének és az új vallásnak, a „bűn” vallásának a szószólója.17 Már a prológusban megtalálható a tragédia minden alapellentéte. Mindig figyellek én, ó, Lártiosz fia, ha ellenség-fogásra készen lesben állsz.; (Aiasz, 1-2)- mondja Athéna Odüsszeusznak a tragédia első két sorában. A vadat már elfogták, az istennő hamarosan megmutatja Odüsszeusznak a megtébolyodott Aiaszt. Athéna kegyetlen. Odüsszeusz szánja Aiaszt. De Odüsszeusz szánakozása nem gerjeszti haragra az istennőt. Ez istenfélő szánalom. Minden megeshetik, ha isten [ervezi. (Aiasz, 86) Az istenfélő politikus tudja, hogy az istenek segítségével bármit meg lehet tenni az emberrel. Tudja, és itt megáll. Mert látom, nem vagyunk mi semmi más, csupán üres képmások, mind, kik élünk, könnyű árny. (Aiasz, 125-126) Az istenfélő politikus tudja, hogy az ember semmi. Néhány ujj, amely csípőfogóba szorítható. Torok, amelyből jajgatás szakad ki. Gondolat, amely őrülethez vezethet. Az istenfélő politikus engedelmeskedik az isteneknek. Az istenfélő politikus számára az istenek mindig időben érkeznek.19 Ezt mondja Odüsszeusz Athénénak: Épp jókor érkezel tehát; hisz eddig is kezed vezérelt, légy ezentúl is velem... (Aiasz, 34-35) Az AiasszM behatóbban foglalkozó irodalomtörténészek között C. H. Whitman az egyetlen, aki észreveszi, hogy Paliasz Athéné azt az életszemléletet testesíti meg - írja Szophoklész-tanulmányában -, amelyet Odüsszeusz elfogadott, de amelyet Aiasz mindig is elvetett, s a továbbiakban sem hajlandó elfogadni.”20 A hős 86
