Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)

I. A görög tragédia és az abszurd színház

Természetesen a kígyók általában az emberek lábát marják meg, mert az van legközelebb a földhöz. Mindazonáltal Philoktétész minduntalan megnyíló sebe „figure” és jel. A mítosz egy másik, tán legkorábbi változatában Philoktétész önma­gát sebesíti meg, véletlenül, a Héraklész által örökölt, mérgezett hegyű nyíllal. Ez volt a büntetése, amiért elárulta Héraklész sírjának helyét. A tegezből kihullott egy nyíl, és megsebezte a lábát. Kheirón kentaurt is a lábán sebezte meg, ugyancsak vélet­lenül, a hüdra-vérrel átitatott nyílhegy. A bölcs kentaur, Aszklépiosz tanítómestere és Akhilleusz nevelője, aki meggyógyította az embereket és az isteneket, önmagán nem tudott segíteni. Olyannyira gyötörte a seb, hogy - bár halhatatlan volt - vállalta Pro­métheusz helyett a halált, s önként ment le a Hádészba. „Az emberek és az istenek orvosa fájdalmával egy sötét barlangba rejtőzött, mint egy beteg állat, és már csak meghalni kívánkozott.” Kerényi Károly Aszklépioszról írt könyvében Kheirón Szo­­phoklész Philoktétészének elődje.9 Szophoklész egy ízben, a Trakhiszi nőkben tesz említést Kheirónról: Azt is tudom, hogy ez a nyíl sebzetté meg Kheirónt, az istent, s ha megérint bármit is, mindent megöl; (707-709)* A Philoktétészben csak a csodafűről olvashatunk, amely enyhíti a fájdalmat. A gya­korlatias Odüsszeusz tud erről a fűről, és amikor Neoptolemosz nem találja Philoktétészt a barlangban, mindjárt arra gondol, hogy Philoktétész nyilván azért hagyta el a lakhelyét, hogy megkeresse a gyógyító füvet. Amikor Philoktétész el­hagyni készül Lémnosz szigetét, csak ezt a füvet akarja magával vinni; Füvem van itt, mellyel sebem fájdalmait úgy el tudom altatni, hogy alig kinoz. (649-651) A Philoktétészen szánakozó hajósok ezt mondják: Helybeli baj-társ senki se volt, aki (...) a tüzizzó vérbugyogást megcsendesítené józsibbasztóßvekkel (...) (688-689) A Pélion hegyén, amelynek barlangjába vonult vissza Kheirón a gyötrő sebével, kí­gyómarástól és mérgezett nyílhegytől származó sebeket gyógyító fű nő. Plinius Szophoklész: Trakhiszi nők. Bp, 1983. Fordította Kardos László. 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom