Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)
IV. A lengyel Tiszta Forma Színháztól az Esszencia Színházig
hatalomról és forradalmakról szóló modern darabban egyszeresük megjelenik Fortinbras, megfakult Erzsébet-kori jelmezben; már szenilis, rádióhallgatás közben szenderül el, a rádió az erős kezű Fortinbrasról tudósít, aki jön, hogy rendet teremtsen az egész világon. A Gerould professzor által említett darab címe A negyedik király, Stanislaw Grochowiak írta, aki a lengyel költők és drámaírók legfiatalabb nemzedékének a tagja. Mro2ek Osbome és Pinter generációjához tartozik. Grochowiak tíz évvel fiatalabb náluk. A negyedik király Shakespeare mai változata. Shakespeare Lengyelországban, vagy inkább Shakespeare és Lengyelország a még megírásra váró legérdekesebb könyvek egyikének a témája lehetne. Javarészt ez nem is a lengyel Shakespearefordításokról, vagy darabjainak lengyelországi bemutatóiról szólna, hanem a sok-sok darabról és versről, melynek témáját és cselekményét Shakespeare-ből adaptálták a sajátos lengyel körülményekre. A könyv címe ez lenne: „Ha Shakespeare lengyel lett volna...” Egészen valószínű, hogy Lengyelország volt a második vagy harmadik ország Európában, ahol Anglián kívül Shakespeare-t játszották. Lehetséges, hogy még életében, 1611 körül játszották Varsóban. A baltikumi városokba, amelyek ekkoriban a Hanza városok szövetségébe tartoztak, gyakran jutottak el angol kereskedők. Közülük sokan otthon is voltak ezekben városokban. Vendégszínészek és Angliából érkező utazó társulatok jöttek ide a repertoárjukon Shakespeare, Marlowe és valószínűleg Thomas Kyd darabjaival. Egyike ezeknek a társulatoknak a poroszországi Königsbergbe is eljutott abban az időben, amikor a porosz választófejedelem éppen Varsóba készült, hogy tiszteletét tegye a lengyel király előtt, akinek a vazallusa volt. Az angol társulatot ajándékként vitte magával. Valószínűleg a színészek A tévedések vígjátékát és A velencei kalmárt adták elő, természetesen angolul. Hogy mit kezdett a lengyel közönség ezekkel az előadásokkal, az persze teljesen más ügy. A Hamletet Lembergben játszották először lengyelül 1797-ben, két évvel azután, hogy Lengyelország elvesztette függetlenségét. A színész, aki a címszerepet játszotta és a darabot rendezte, Wojciech Boguslawski (később őt a lengyel színház atyjának is nevezték) jelentős szerepet játszott a három évvel korábban kitört Kosciuszko-lázadásban. A felkelés elbukása Lengyelország vesztét okozta. Ebben a tizennyolcadik század végi előadásban Dánia hirtelen Lengyelország lett, Claudius, a 405
