Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)

III. Shakespeare még mindig kortársunk avagy a rendezés iskolája

lan, amikor a jelenet a királyné vagy az ágyas hálótermében játszódik, a mai színész csak a szexuális élet csökevényes gesztusait ismeri. Talán erre vezethető vissza, hogy Lady Macbeth - főleg a filmes változatokban - meztelenül mutatkozik. Úgy érzem, Japánban még mindig erősen hatnak a feudális kultúra hagyomá­nyai. Mindmáig szigorúan betartják a házastársi fürdő rituáléját, a virág-rendezés és a tea szertartásának szabályait. Természetesen ezek sokszor már csak gesztusok és je­lek. De a színház elsődleges anyaga a gesztus és a jel. A klasszikus japán színház ezeket megőrizte, végleges formába öntötte, és változatlanul ismételgeti. Hidetora legidősebb fiának felesége, aki a középső fiú ágyasa, dührohamában sírva harapdálja kimonója ujjának szegélyét, éppen úgy, mint a bunraku színház bábui és a kabuki gé­sái. De a japán színház nem csak a családi dráma szerelmi szenvedélytől fűtött gesz­tusait és jeleit őrizte meg. Akárcsak a shakespeare-i királydrámákban, a látványossá­got és az akciót az udvari szertartások jelentik: udvaroncok fogadása, küldöncök út­nak indítása titkos megbízatással, hűségnyilatkozatok és árulások, egymással össze­csapó seregek küzdelmei. Csakhogy a kabuki színpadon a két nagy szamuráj sereget, a lovasokat és a gyalogosokat csak négy, esetleg nyolc harcos jelképezi. Egyforma bőrsisakot viselnek, ugyanolyan csúsztatott, szinte táncos léptekkel vágtatnak ide­­oda, ugyanolyan mozdulatokkal feszítik meg íjaikat és röppentik el nyilaikat. A két hadsereg csak a szárnyként a vállakra erősített lepel színében különbözik egymástól. Úgy emlékszem, Kurosawa hosszú, csaknem három órás eposzában a film felét vagy legalábbis egyharmadát a nagy csatajelenetek tették ki. Úgy tűnt, mintha ezrek vettek volna részt a harcokban. Először a lovas hadsereg indult rohamra, egyre gyor­sabb iramban vágtatva. Nyomában a gyalogosok, ugyanolyan imbolygó járással, tán­cos futással. Szemből ugyanolyan galoppban közeledett a másik lovas sereg, épp olyan szögben tartva lándzsáját. A gyalogosok is éppen olyan imbolygó testtel fut­nak. A nagy seregek harcosai és lovasai csak a vállukra erősített lepel színében kü­lönböztek egymástól. Vörösek és kékek, azután fehérek és feketék. Lear három lányát Hidetora három fia helyettesíti. A téma a testvérháború, a testvérgyilkos háború. A várkapukat faltörő kossal fordítják ki a sarkukból. A vörö­sök, akár a hangyák, zúdulnak befelé a várba, a másik hangyafolyam pedig, a kékek, ugyanúgy zúdulnak kifelé a várkapun. A párkányokon és a folyosókon meredező nyílvesszőkkel teli hullák vagy lándzsával falhoz szögezett tetemek maradnak. Kurosawa a csatajelenetek utolérhetetlen, legnagyobb mestere. Még a legkegyetle­nebb jelenetek is elragadtatott borzongást keltenek bennünk. Művében a tökéletesség mellett ott van az Apokalipszis víziója is. 382

Next

/
Oldalképek
Tartalom