Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)
III. Shakespeare még mindig kortársunk avagy a rendezés iskolája
LUCIO Ringyót venni feleségül: olyan, uram, mint kerékbetörés, megkorbácsolás, akasztás együttvéve! HERCEG A felségsértő megérdemli mindezt. (IV. 1.) Luciónak a darab vége felé elmondott utolsó szavai, mint Shakespeare-nél oly gyakran, összefoglalják a dráma témáit avagy antimorálját. A Promos és Cassandrában a kerítőket és a kurvákat kiűzik a magyar királyságból, ahová az uralkodóval együtt visszatér az Erény és az Igazság. A Szeget szeggel fenti utolsó csereaktusában egy ringyóval kötött házasság helyettesíti a hóhér kötelét. Ringyó vagy kötél, kötél vagy ringyó - ez marad meg a shakespeare-i Bécs egyedüli alternatívájaként. A megrontott törvény vagy a megrontott nemiség. A Szeget szeggel jelen színházi értelmezése szempontjából az epilógus megrendezésének igen nagy a jelentősége. A hagyományos előadásokban a darab a három pár esküvői díszmenetével fejeződik be. A BBC 1955-ös produkciójában'1 a Szeget szeggeh az elterjedt keresztényi értelmezésnek megfelelően a Kegyelem és az Isteni Engesztelés parabolájaként interpretálták, és az, esküvői menetet mintegy a Feltámadásra és a Magnificatra szólító harangzúgás kísérte. A menet élén a Herceg és Izabella halad. Ám a Herceg úgy veszi nőül Izabellát, hogy beleegyezését sem kérte. Izabella az egyetlen ifjú hajadon, aki a darab végéig megőrzi szüzességét. Ez a leányság az utolsó ár, amit a „boldog” végért meg kell fizetnie, s egyúttal a Legfőbb Bírónak juttatott nászajándék is. A második pár a Herceg által házasságba kényszerített Marianna és Angelo. Harmadiknak vonul a víg menetben az imént kegyelemben részesített Claudio és Júlia, akit már előző éjjel kiengedtek a börtönből, hogy nyugodt körülmények között szülhessen. Ha a szöveg rejtett értelmét pontosan akarjuk megjeleníteni, Júliának csecsemővel a karjában kellene vonulnia az esküvői menetben, vagy legalább „mindenóráshoz” illően igen lassan kellene vonszolnia magát. Azután itt van még Lucio. A menetben az utolsó .jegyespár” Lucio és a Porkoláb. A darab különböző kiadásai előszeretettel küldik ki („exit”) Luciót a Herceg záró szavai előtt, hogy bilincsbe verten ne zavarhassa meg az ünnepi hangulatot. Az utolsó szín azonban közterületen „a városkapunál” játszódik, megismételve az első felvonás második jelenetének színhelyét, a bécsi utcát, csakhogy a Porkoláb most a megbilincselt Claudio helyett Luciót vezeti rabláncon. 327
